Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

210 közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt. (XXVIII. 58.) Az exceptio veritatis vádlott kizárólagos jogát képezi, melyet magánvádló hatálylyal nem is ellenezhet; ez utóbbinak ellenkező nyilatkozata tehát figyelmen kivül hagyandó. (VI. 130.) Becsületsértő állitások ellen becsületsértő állitások használása nem tekinthető a jogos magánérdek megóvásán alapulónak. — B. T. K. 263. §. 5. p. (X. 127.) 264. §• Azon álliiások valódiságának bizonyítása, melyekkel a női becsület támadtatik meg, az uj büntetőtörvény (264. §.) által is kizárva van; miért ily állítás már a törvény erejénél fogva va'ótlannak lévén veendő: az már magában megállapítja a rágalmazás, esetleg becsületsértés tényálladékát. (XXVI. 44.) A B. T. K. 264. §-ának 3. pontja rendeli ugyan, hogy az állitások bebizonyításának még a sértett fél beleegyezésével sincs helye, ha az állított tényre nézve jogérvényes megszüntetési határozat hozatott, melynek az esküdtszék általi birálata s mintegy felülvizsgálata meg nem engedhető : ebből azonban nem következtethető, hogy okiratok felolvasása és tanuk hihallgatása azon czélból s azon korlátok között se engedtessék meg, hogy a vádlott azokból érveket menthessen az általa elkövetettnek állított sajtóvétség beszámithatóságának, a vétkesség vagy hibásság fokának s a javára szolgálható enyhítő körülményeknek tisztába hozására s az esküdtek ez iránybani kellő felvilágositására. Ha a biróság ezt elmulasztotta, az eljárás megsemmisítendő. (I. 80.) 265. §. A «jogos magán- vagy közérdek" fogalmának meghatározásához. — B. T. K. 265. §. 5. p. (IV. 188.) 266. s. Nem büntettetik a rágalmazás, ha a panaszlott kifejezések a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozó tárgyalás alkalmával ejtettek. — B. T. K. 266. §. (VIII. 95.) 268. §. A büntetőtörvén} könyv 268. §-ában kimondott azon átalános szabály, hogy rágalom és becsületsértés miatt csak a sértett fél indítványára kezdhető meg büntető eljárás, nem egyebet jelent, mint csak azt, hogy a hivatalbóli eljárásnak a sértett fél kezdeményezése s megbízása nélkül helye nincsen; a mi nem zárja ki, hogy a 270. §. 2. pontja esetében a sértett fél által megkeresett közvádló lépjen fel. (III. 145.) 270. §. A B. T. K. 270. §-a esetén a bűnvádi eljárás csak hivatalból t. i. a sértett közhivatalnok (461. §.) által felhatalmazott kir. ügyész indítványa folytán indítható meg. (IV. 134.)