Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

208 B. T. K. 258. §-ában körülirt minőségű tény csupán két személy előtt állíttatott. (IX. 27.) 260. §. A rágalmazás fogalmához külön gonosz szándék sem régibb törvényeinK szerint nem kívántatott, a mint az 1715: VII. törvényczikknek 8. §-a «si tamen per calumniam aut dolose aut malitiose quemquam incurat" tanúsítja, sem a B. T. K. 258—260. §-ai szerint nem kívántatik, minthogy ezek szerint csak az követeltetik, hogy a vád valótlannak bizonyuljon; mig azon esetben, ha valaki jobb tudomása ellenére tudva hamisan vádol, a 227. §. szerint súlyosabb beszámítás alá eső hamis vád bűntettének tényálladéka áll elő. — Nem a tett indító oka, hanem az öntudat, hogy másoknak tisztelés és becsülés iránti jogai sértetnek meg, képezik az egyedül döntő jogi nézpontot, és valótlan ténybeli állitások terjesztése ellen a törvényadta védelem még akkor sem tagadható meg, ha valótlan állitások csupán könnyelműségből vagy meggondolatlanságból tétettek. (XXVII. 10.) Ha a vádlott a vizsgáló biró előtt a sértett felet alaptalanul büntetendő cselekmény elkövetésével vádolja, fenforog-e rágalmazás? (X. 56.) 261. §. A sértő kifejezések nem valamely bíróság tagja ellen emelt határozott vádat, hanem csak meggyalázó kifejezéseket tartalmazván: nem a rágalmazás, hanem a becsületsértés vétsége követtetik el. (XXVI. 42.) A peres felek közt fenforgó vérrokoni viszony kizárja, hogy egy vagyoni kérdés miatt köztük kifejlett sérelmezés a kisebb hatalmaskodás tényálladékának megállapithatására szolgáljon. (XXVI. 47.) Ha a rendőri közeg oly időben, midőn ő nincs hivatalos szolgálatában, a közerkölcsiség megóvása végett felszólít egy nőszemélyt nyilvános helyről való távozásra, s a nő vagy kísérője erre a rendőri közeget tettlegesen sérti: ezen cselekmény nem képez a hatósági közeg elleni erőszakot, hanem becsületsértést. (I. 6.) A sértő szavak mennyiben jogosítják fel a sértettet, hogy a sértő ellen tettlegességhez nyúljon? (I. 13.) Az utczán vagy más nyilvános helyen egyoldalulag elkövetett verés a B. T. K. 261. §-a alá tartozó meggyalázó cselekményt, vagy pedig a K. B. T. K. 75. §-a alá eső nyilvános verekedést képez-e? (I. 24.) A gazda és cseléd közötti viszony szabályozásáról szóló 1876. évi XIII. tcz. 45. §-a szerint nem vélelmezhető, hogy a a gazda cselédet becsületében érinteni szándékozott volna. (I. 28.) Ezen szavak használása nő ellen: "locsogó szájú, csajhos, loncsos», becsületsértést képez. (I. 78.) Becsületsértést képez-e az, ha valaki közhivatalnokot szamárnak czimez? (II. 172.) A férj által neje ellen családi körben elkövetett becsületsértés képez-e büntetendő cselekményt? (III. 14.)