Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i88 A jogos védelemnek nincs helye, habár a támadás jogtalan és közvetlen, ha az illető a támadás következtét előre tudta, és igy azt más módon meg­akadályozni képes volt. (II. 149.) Jogos védelem közben elkövetett halált okozott súlyos testi sértés. (III. 40.) Önvédelem közben elkövetett könnyű testi sértés. (III. 59.) A jogos védelem határának kérdéséhez. (III. 106.) A ki másnak személyét vagy vagyonát jogtalanul megtámadja és az igy fel­keltett, de a támadóra nézve veszélyessé vált védelem leküzdése végett bűncselekményt követ el, az tettének büntetőjogi következményei alól jogos védelem alapján fel nem menthető. (IV. 79.) Jogos védelem az indulatban elkövetett könnyű testi sértés esetében. (V. 20.) Jogos védelem nem forog fen, ha a támadás jogtalan volt ugyan, de nem közvetlen. — Vélt jogos védelem. — A jogos védelem határainak tulhágása. (V. 123.) Büntetlenség az esetben, midőn a vádlott közvetlen megtámadás elhárítása közben a jogos védelem határait ijedtségből vagy zavarodásból túllépte. (VI. 12.) Jogos védelem a tulajdonra nézve. (VI. 56.) Jogos védelem határának nem büntethető tulhágása. (VI. 112.) Hatóság elleni erőszak nem forog fen, ha a közhivatalnok hatáskörébe nem tartozó eljárás alatt bántalmaztatik. A bántalmazás azonban mint testi sértés büntetendő, ha az a jogos védelem határainak a 79. §. utolsó bekez­dése által nem indokolt tulhágása gyanánt jelenkezik. (VI. 116.) Jogos védelem határának tulhágása esetében felmentés. (VII. 66.) A jogos védelem határának félelemből való tulhágása. (VIII. 69.) Jogos védelem határai közt elkövetett súlyos testi sértés. (VIII. 78.) A jogos védelem határainak ijedtségből való túllépése. (IX. 88.) A jogos védelem határának megzavarodásból való tulhágása. (IX. 122.) 81. i A büntetőtörvény nem ismerése képez-e enyhítő körülményt. (VII. 103.) 82. §. A törvényellenes cselekedet elkövetője elleni teljes beszámítását és igy a cselekvőnek az ő cselekedetével egyenes okozatossági viszonyban levő következményekért való teljes felelősségét nem szünteti meg s nem is szállítja alább azon körülmény, hogy ezen következmények bizonyos módon vagy bizonyos intézkedések által, esetleg bizonyos intézkedések elhagyása, bizonyos dolgoknak nem történte vagy másképen foganatosítása által elhá­rithatók vagy legalább enyhíthetők lettek volna. — A súlyosabb, de egye­nes következménynek, rendes viszonyok mellett lehetségessé vált meg­akadályozása körüli mulasztás az eredmény közvetlen okozója részére enyhítő körülményt állapit ugyan meg: de a cselekménynek a dolustól

Next

/
Oldalképek
Tartalom