Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

182 mert Ittas állapota miatt erre tehetetlenné vált. Ily esetben vádlott a B. T. K 232. §-ának első pontjában körülirt büntettet megkezdvén, annak végre­hajtását nem önelhatározásából, hanem egy ettől függetlenül álló akadály közbejötte miatt hagyta abban. (X. 49.) Ha a magzatelhajtásnál az alkalmas eszközzel való véghezviteli cselekmények megkezdettek, de a vádlott akaratán kivül eső okokból abbanhagyattak s a gyermek élve életképesen megszületik: kisérlet forog fen. — B. T. K 67. S- 1. P- (X. 86.) V. FFJEZET. A részesség. 69. 5. A részesség, fogalmánál fogva, két vagy több egyénnek ugyanazon bün­tetendő cselekmény elkövetésére nézve létrejött akarategységét tételezi fel, mely büntetendő cselekmény ezen akarategység folytán és az illetőknek eszmei vagy tettleges hozzájárulása mellett csakugyan el is követtetett. — Oly bűntettnek, mely lényeges ismérvét a tettes által nem szándékolt eredményben találja, melyre nézve tehát a tettesben sem lévén meg az akarat, az akarategység létrejötte az eszme legelhatározóbb lényegében a kiegyenlithetlen ellenmondást tartalmazza: ily bűntettre nézve a részes­ségnek lehetősége már a részesség eszméje által teljesen ki van zárva. (XXVI. 53.) 69. S- 1. Súlyos testi sértés elkövetésére felbujtás esete nem forog fen, ha a felhívás nem a súlyos testi sértésre, hanem a sérelmezettek megriasztására intéz­tetett. (I. 74.) A ki a megtámadandó személyt másnak támadásáról értesiti és önvédelemre birja, felbujtónak tekintendő. (II. 149.) A felbujtás és segítés fogalmai közti határvonal megállapításához. Hamis tanuszerzés. (IV. 145.) Megvesztegetésnél tettes és felbujtó; a felbujtó súlyosabban is büntethető mint a tettes. (VI. 83.) A felbujtásnak a «rábirás» lévén a tényező eleme, felbujtónak az tekintendő, a kinek cselekedete, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére reábirta, mely tehát a bűntettre irányzott akaratuknak elhatározására megállapító — determináló — okul szolgált. — A segéd közreműködése másodrendű lévén, ez oly támogatásban és elő­mozdításban áll, mely nélkül a bűntett még mindig elkövethető. Ha azon­ban a közreműködés olyan, hogy e nélkül a bűntett elkövetése lehetetlen, hogy az e nélkül az elkövetést tervelőnek lelkében el sem határozható; ha tehát az elhatározást egyedül azon közreműködés teszi lehetővé, mely­től a tervelő szándéka és a viszonyok szerint a kivihetőség első sorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom