Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

182 mert Ittas állapota miatt erre tehetetlenné vált. Ily esetben vádlott a B. T. K 232. §-ának első pontjában körülirt büntettet megkezdvén, annak végrehajtását nem önelhatározásából, hanem egy ettől függetlenül álló akadály közbejötte miatt hagyta abban. (X. 49.) Ha a magzatelhajtásnál az alkalmas eszközzel való véghezviteli cselekmények megkezdettek, de a vádlott akaratán kivül eső okokból abbanhagyattak s a gyermek élve életképesen megszületik: kisérlet forog fen. — B. T. K 67. S- 1. P- (X. 86.) V. FFJEZET. A részesség. 69. 5. A részesség, fogalmánál fogva, két vagy több egyénnek ugyanazon büntetendő cselekmény elkövetésére nézve létrejött akarategységét tételezi fel, mely büntetendő cselekmény ezen akarategység folytán és az illetőknek eszmei vagy tettleges hozzájárulása mellett csakugyan el is követtetett. — Oly bűntettnek, mely lényeges ismérvét a tettes által nem szándékolt eredményben találja, melyre nézve tehát a tettesben sem lévén meg az akarat, az akarategység létrejötte az eszme legelhatározóbb lényegében a kiegyenlithetlen ellenmondást tartalmazza: ily bűntettre nézve a részességnek lehetősége már a részesség eszméje által teljesen ki van zárva. (XXVI. 53.) 69. S- 1. Súlyos testi sértés elkövetésére felbujtás esete nem forog fen, ha a felhívás nem a súlyos testi sértésre, hanem a sérelmezettek megriasztására intéztetett. (I. 74.) A ki a megtámadandó személyt másnak támadásáról értesiti és önvédelemre birja, felbujtónak tekintendő. (II. 149.) A felbujtás és segítés fogalmai közti határvonal megállapításához. Hamis tanuszerzés. (IV. 145.) Megvesztegetésnél tettes és felbujtó; a felbujtó súlyosabban is büntethető mint a tettes. (VI. 83.) A felbujtásnak a «rábirás» lévén a tényező eleme, felbujtónak az tekintendő, a kinek cselekedete, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére reábirta, mely tehát a bűntettre irányzott akaratuknak elhatározására megállapító — determináló — okul szolgált. — A segéd közreműködése másodrendű lévén, ez oly támogatásban és előmozdításban áll, mely nélkül a bűntett még mindig elkövethető. Ha azonban a közreműködés olyan, hogy e nélkül a bűntett elkövetése lehetetlen, hogy az e nélkül az elkövetést tervelőnek lelkében el sem határozható; ha tehát az elhatározást egyedül azon közreműködés teszi lehetővé, melytől a tervelő szándéka és a viszonyok szerint a kivihetőség első sorban