Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i&3 függ; akkor ezen közreműködésnek felajánlása és az illető személynek e körüli tevékenysége nem segítése többé a büntettet különben is elkövetőknek, hanem egyenes rábírása az e nélkül el nem határozott, sőt elhatározva nem is lehető tervelőknek az elhatározásra és a kivitelre. — Minthogy pedig a rábírás képezi a felbujtási, és minthogy annak cselekvősége, aki a fenébb meghatározott módon egyenesen és szándékosan oka volt a bűntett elkövetése elhatározásának, tényleg és valódilag rábírást képez; ez okból az imént megjelölt cselekvőség nem a segélyt, hanem a felbujtást állapítja meg. (VII. 110.) Felbujtás, tettestársaság és segités ; excessus mandati; rablás. (VII. 151.) Oly felhivás, mely a tettesben a bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló akaratelhatározást elő nem idézte, felbujtásnak n?m tekinthető. (IX. 53.) 69. §. 2. Azon cselekmény, miszerint valaki a lopás elkövetése előtt ahhoz segélyeszközöket szállít, végrehajtásánál őrködik, és ezután a használt eszközöket eltávolítja: segítést képez. (XXVI. 45.) Fenforoghat-e ugyanazon cselekményhez való segélynyújtási és orgazdasági cselekményekre nézve az eszmei bűnhalmazat? (I. 34.) Annak megállapításánál, hogy a vádlott a tettességben avagy a segítésben mondandó bűnösnek, figyelembe veendő-e azon körülmény, hogy a cselekmény elkövetése nem az ő, hanem a másik vádlott érdekében állott ? (I. 123.) Az őrt álló és a prédán osztozkodó egyén tettestárs-e vagy segéd. (II. 8.) A ki a tett elkövetése iránti közös megállapodás folytán a tett színhelyén megjelen, ámbár a tett physikai véghezvitelében nem vesz részt, értelmi segédként büntetendő. (II. 69.) Az, a ki a lopás elkövetésekor előzetes megállapodás folytán őrt áll: segéd. (II. 77.) Az, a ki a tettes által megragadott és a kerítésig felemelt zsák búzát a kerítésen tul átveszi, mint tettestárs vagy mind segéd bünös-e a lopásban ? (II. 126.) A ki a bukottal egyetértve koholt követelést érvényesít, az a csalárd bukásban mint segéd bűnös. (II. 131.) A ki a lopás véghezvitelébe tettleg be nem foly, és csak a házbelieket a felvigyázattól elvonja: segéd. (III. 103.) Ha a férj lefoglalt ingóságait neje a férj beleegyezésével elidegeníti, a nő tettes-e vagy segéd? (IV. 185.) Tettes és segéd. — Bünrészesség általi halmazat. (V. 43.) A ki lopásból eredő gabonát megvesz és tudva újra zsákokat ad kölcsön a czélra, hogy a lopandó gabona abba helyeztessék, annak ezen második cselekménye nem orgazdaság, hanem segités. (VI. 42.) A B. T. K. 386. §-a alá eső csalásban tettes csak az lehet, a ki mint adós vagyonát átruházza; a ki az átruházást elfogadja, az segéd. (VI. 77.)