Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

169 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. (1874 : XXXIV. tcz.) L FEJEZET. Szervezet. A jogtanán hivatás nem tekinthető összeférhetlennek az ügyvédségi joggyakorlattal. — Az ügyvédi törvény 5. §-ában emiitett kizárólagosság nem vonatkozik azon kedvezményes két évi joggyakorlatra, mely a jogtanárok ügyvédi vizsgára bocsáttatásához megkívántatik. (XXVI. 7.) Azon esetben, midőn az ügyvéd más kamara terüietére teszi át lakhelyét, az illető kamara lajstromába való felvétel iránt folyamodni és ez alkalommal az ügyvédi rendtartás 2. §-ának 1. pontjában érintett minősítését igazolni tartozik. (II. 140.) A tőzsdei titkár állása összeférhetlen az ügyvédkedéssel. (V. 62.) Az ügyvédig lajstromba való felvétel iránti kereset elutasítandó, ha a felvételt kérőnek O felsége 1. f. kegyelmi ténye által szabadság vesztés-büntetése elengedtetett ugyan, de a kegyelmi tény az ítéletileg kimondott hivatalvesztés elengedésére nem terjedt ki s annak határideje még le nem járt. (V. 160.) II. FEJEZET. Az ügyvédjelöltekről. Valamely ügyvédjelölti joggyakorlat tudomásul vételénél az ügyvédi-kamara tudomásának nem az ügyvédjelölt jelentésein, hanem az ügyvédi rendtartásban megjelölt adatokon kell alapulnia. (XXVI. 12.) Az ügyvédi rendtartás 5. és 11. §-ai értelmében a joggyakorlat kizárólag az ott jelölt hatóságoknál és közegeknél töltendő. (V. 7.) Közjegyzői jelölt felvétele az ügyvédjelöltek lajstromába. (VIII. 148.) VI. FEJEZET. Ügyvédi dijak. Az ügyvédi helyettesítés a helyettesitett ügyvédre nézve a helyettesítő irányában peren kívüli eljárást képezvén : erre nézve az ügyvédi rendtartás 58. §. utolsó pontja szerint az ügyvéd személyes birósága illetékes. (XXVIII. i3.Legf. itsz.) Az ügyvédnek — ha ki nem mutatja, hogy az ügyvédi rendtrts 41. és 43. §§. értelmében megbízójának felmondott — a meghatalmazási szerződéssel járó jogszabályok szerint az elvállalt ügyeket véglegesen be kell fejeznie, mielőtt megbízójától jutalomdijának és költségeinek megítélését követelhetné. — A biróság által az ellenfél terhére megállapított költségek behatóbb bizonyítékok nélkül egyedül az ügyvédnek meg nem ítéltethetnek, mert a netán kapott előlegek szintén leszámitandók. (XXVIII. 21.) Az ügyvéd csak oly munkálatokért követelhet ügyfelétől díjazást, melyek részéről szakértelmi gonddal eredményre vezethető módon eszközöltetnek; ellenben az általa hibásan tett munkálatért sem díjazást, sem költségmegtéritést nem igényelhet. — Oly keresetlevél szerkesztése és felszerelése fe