Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

170 jében, mely kereset alapján tárgyalás azért nem tartathatott meg, mivel a megidézendő alperesek részint feltalálhatók nem voltak, részint az eszközlendő megidéztetést megelőzőleg már meghaltak, az ügyvédnek dij és költség megtérítése iránti joga biróilag el nem ismerhető, mert az ügyvédnek kötelessége a helyes perindítás alapfeltételei iránt a keresetlevél beadása előtt magának meggyőződést szerezni. {XXVIII. 74.) A vádlott, a kir. járásbíróságok hatósági körébe utalt becsületsértés esetén, ha bűnösnek is mondatik, nem kötelezhető a vádló ügyvédi képviseletéből felmerült költségek megtérítésére. (XXVIII. 80.) Habár az ügyvéd feljogosittatik a fél által arra, hogy a befolyandó pénzből költségeit és dijait levonja, ebből nem következik az, hogy a fél által megajánlott összegnél többet tarthasson vissza. (II. 155). Mennyiben tartozik az ügyvéd költségjegyzékének egyes tételeit igazolni? (III. 54.) Ügyvédi munkadíj megítélésére irányzott kérelemnek hely adathatik-e oly esetben, midőn felperes (ügyvéd) a behajtott követelést visszatartotta és arról még el nem számolt ? (III. 68.) A törvény által meg nem engedett perorvoslatok beadásával okozott költségekkel az ügyvéd saját felét terhelheti-e? (III. 97.) Időelőttinek tekinthető-e az ügyvédnek munkadija iránti keresete azért, mert a dijai megállapítását is tartalmazó ítélet még jígérőre nem emelkedett? (III. 148.) A perben képviselő ügyvédek a saját munkadijaik megállapítását illetőleg érdekelt felek lévén, ugyanazért őket azokra nézve saját nevükben a felebbezési jog megilleti. (III. 188.) Joghatálylyal bir-e a pertárgy hányadának az ügyvéd dija gyanánti (quota litis) kikötése. (III. 191.) Követelheti-e az ügyéd a per viteleért előre kikötött honoráriumon kivül s arra való tekintet nélkül külön a perben megállapitott dijait és költségeit is. (IV. 35.) Ha felperes alperes ügyvéddel oly szerződést kötött, mely szerint a részére készitendő ruhanemüek ára nem készpénz, hanem a felperes részére elvállalandó ügyvédi munkálatokkal fog kiegyenlittetni, azonban alperes felperes részéről ügyvédi megbízást nem nyert, a rendelt ruhanemüek árát kifizetni tartozik. (IV. 95.) Bűnügyben teljesített ügyvédi munka utáni dijat az illető bünper birája állapítja meg. A fél meghallgatása nem szükséges, mivel az ügyvédi dijak megállapításának alapját a perben teljesített munkálásnak a per birája általi mérlegelése képezi. (IV. 142.) Ha az ítélet marasztalást nem tartalmaz is, azonban a megállapitott ügyvédi dijra nézve az mégis oly bizonyítékot képez, hogy a tlkvi rendts. 87. és 88. §§. szerint tekintettel a 89. §-ra annak alapján a zálogjog előjegyzése elrendelhető. — A megállapitott ügyvédi dij már természeténél fogva a pertársakat egyetemleg terheli. (IV. 174.)