Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i66 Ha a telek egy része kisajátittatik, nem igényelheti a kisajátítást szenvedő fél, hogy az épületek értékvesztesége czimén részére oly összeg állapíttassák meg, mely az épületek fölállitási költségeihez azon arányban áll, mint a kisajátított és a hullámtérré válandó területek az egész birtokhoz állanak, hanem legfölebb azt követelheti, hogy a felesleges épületek évi fentartási költségeinek tőkéje neki megtéríttessék. (VIII. 47.) A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a kisajátítás folytán a birtok kettészakad, és hogy a hid és vasút építése által a lefutó víz a ki nem sajátított területre vezettetik. (VIII. 60.) Értékcsökkenés egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasittatik, nem következik. Értékcsökkenés a mezei gazdálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő, hol a vaspálya valamely birtokot ugy hasit két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületekből a többi részeken vagy épen nem, vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülők igénybe vétele és e szerint időpazarlással folytatható. (VIII. 102.) A kisajátítandó tárgy értékének meghatározásánál mindenek előtt a tiszta jövedelmet kell alapul venni; a hol tehát a tiszta jövedelem meghatározható, más adatok csak mint a tiszta jövedelem meghatározására szolgáló segédeszközök jöhetnek tekintetbe. — Tartozék külön becslése. — Középár. (VIII. 104.) Vajon bir-e a birtokoson kívül a bérlő is felperességgel a kincstár ellen a kisajátítás által a vetésekben tett károkért? (IX. 63.) Az 1881 : XLI. tcz. 23. §-a szerint a kisajátítandó tárgyak értéke valódi és teljes kárpótlás mellett eszközlendő és pedig a mint az a 25. §-ban foglaltatik, a becsléskor létező árak, haszonbérek, tiszta jövedelem s egyéb számba vétetni szokott körülmények alapján. Szakértők azon véleményére állapított becsérték, hogy a kisajátított részek területe a városhoz közel fekszik s jövőre házhelyekre is használható lesz, figyelembe nem vehető : mert a törvény 25. §-ának értelmében a jelen mivelési ág és a meglevő állapot szolgálhat becslési alapul és nem valamely beállható változás vagy a terület-testek reményelhető emelkedése; figyelembe az sem vehető ; hogy városának jó piacza van s a terület közel fekszik, ha az egyszerűen szántóföld gyanánt használtatik és nem áll kerti mivelés alatt, melynek terményeire nézve a piacz közelsége kiváló fontossággal bir. (X. 54.) GYÁMSÁGI TÖRVÉNY. (1877 : XX. tcz.) Az örökhagyó hagyatékában kiskorú örökösök is érdekelve lévén, az öröklési eljárásra a végrendelet meghirdetésén tul az ingatlanok átadása s a