Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

159 jog érvényesíthető a végrenajtás tárgyában hozandó véghatározat elleni felebbezés alkalmával. (II. 76.) Oly jogorvoslat alatt álló itélet alapján, melyben kérvényezőkre nézve bizo­nyos összeg megítéltetett, a zálogjog előjegyzése az Ítéletnek jogerőre emelkedése előtt is elrendelhető ; mert ámbár a biztosítandó összeg ezen itélet alapján végleg ugyan meg nem állapitható, és ámbár az ítéletben a marasztalt fél részére a holtiglani haszonélvezet is fen van tartva: ez még sem lehet ok az előjegyzés iránti kérelem elutasítására, hanem csak azt vonja maga után, hogy az előjegyzés egy bizonyos legmagasabb összeg erejéig és a haszonélvezeti joggal korlátolva rendelendő el. (II. 97.) A maradványföld váltságösszegének ugy fenálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltság-tőke megállapítása után adásvétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátra­lékok iránt viszkeresettel bír, a mennyiben azt ellenkező kikötés meg nem szüntette. — De a megváltott ingatlan bírói árverési vevőjét a vált­ságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. (II. 162.) A jelzálogul lekötött fekvőségnek vevője a jelzálogos adós tartozásának kifizetésére ugyan egyáltalában nem, hanem csakis arra kötelezhető, liogy felperesnek a jelzálogból annak végrehajtás alá vonása utjáni kielégit­tetését tűrni tartozzék. Ha mindamellett felperes keresetében ezt nem kérte, hanem a kereset zárkérelmét arra irányozta, hogy ezen alperes mint a jelzálog tulajdonosa a keresetbe vett összegnek megtérítésére köteleztessék: ezért felperes nem utasítható el keresetével, hanem alperes marasztalandó abban, hogy tartozik tűrni, hogy felperes a megítélt összegekre nézve a jelzálog tárgyát képező ingatlanból annak végre­hajtás alá vonása utján kielégítést nyerjen. Mert a személyes kötelezett­ségre intézett kereseti kérelemben azon szűkebb körű kérelem is ben­foglaltatik, hogy az alperes kötelezettsége a jelzálogra szorittassék. (III. 4.) Ha a telekkönyvi tulajdonos az előbbi telekkönyvi tulajdonossal családi viszonyban áll, mennyiben hat ki ezen körülmény az uj telekkönyvi tulaj­donos harmadik személybeli minőségének alterálására. (III. 7.) Az ingatlan felerészének telekkönyvi tulajdonosa a vagyonközösség meg­szüntetését követelheti, s nem köteles alperes tagadásával szemben tulajdon­jogának igazolására jogczimet kimutatni, mert a nyilvánkönyvbeli beigtatás a tulajdonszerzésre való jogczim létezését feltételezi. (III. 39.) Zálogjogi előjegyzés törlése iránt az igazolás elmulasztása alapján benyújtott beadvány csakis kérvénynek tekintendő, a melynek elintézésére a telekk. rendt. 99. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság van hivatva, és nem képez tehát a telekkönyvi rendt. II. r. XIV. fejezete értelmében oly törlési kere­setet, melyet az 1881: LIX. tcz. 6. §-a a birtokbiróság hatáskörébe utalt. (HL 51.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom