Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i6o A kiigazítási kereset a helyszínelésnél elkövetett hibák kijavításánál tovább nem terjedhet. (III. 72.) Ha a keresetbe vett tőke zálogjoei bekebelezése végrehajtás utján elrendeltetett, ezen bekebelezés a követelésnek megitélését kétségtelenné teszi, s annak megítélése után az előjegyzett zálogjognak ujabbi igazolása felesleges. (III. 95.) A ki az ingatlant birói árverésen megvette s telekkönyvön kívül annak birtokában van, jogosan követelheti a telekkvi rendtartás 150. §-ában előszabott 3 év alatt a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjogának kitörlését, ha ez utóbbi mint harmadik személy a maga részérő] ugyan jogszerű czimen és jóhiszeműen is szerezte az ingatlant, azonban oly előzőtől, ki áluton és jogszerű czim nélkül jutott volt tulajdonos gyanánt a telekkönyvbe. — A jogaiban sértett fél a bekebelezést érvénytelenség miatt megtámadni jogosítva van s ha az harmadik személyeknek is kárára szolgálna, azok ellen is intézendő a támadás; ha a jogaiban sértett alperesi fél a tulajdonjognak nevére leendő bekebelezését czélzó alakszerű viszonkeresetet elleniratában nem támasztotta is, de felperes tulajdonjogának kitörlését kérte : azért alperes ily ellenirati kérelmének hely adandó. (III. 154.) Mindaddig mig az előjegyzés telekkönyvileg közölve nincs, a vételárfelosztásnál az ily előjegyzett zálogjoggal biztositott követelések a rangsorozatból ki nem hagyhatók és a törlési kérelem helyt nem foghat, mivel az csak a telekk. rendt. 99. §-ában előszabott uton érvényesíthető. (III. 177.) Bejegyzett követelés tulajdonjogának bekebelezése iránti perben oly harmadik személy bir-e felfolyamodásra joggal, kinek jogi érdekeltsége a telekkönyvből nem tűnik ki? (IV. 10.) A téves zálogjogi bekebelezéssel tulajdon nem szerezhető ; az jogerőre sem emelkedhetvén, elévülés alá nem esik. (IV. 58.) Ha az ingatlannak telekkönyvön kívüli tényleges birtokosa eladja az ingatlant, az eladó nincs kötelezve arra, hogy a vevő részére az ingatlannak átíratását eszközöltesse. (IV. 90.) A telekkönyvi rdts. 148. §-a értelmében az, a ki valamely bekebelezés által jogaiban sértve érzi magát, tekintet nélkül arra, hogy birt-e már nyilvánkönyvi joggal avagy nem, a bekeblezést eredeti érvénytelenség miatt megtámadni jogositva van. (IV. 91.) Űly telekkönyvi kiigazítási kereset, melylyel felperes saját tulajdonjogának bekeblezését és alperes bejegyzett tulajdonjogának törlését czélozza, a törvényszék mint birtokbiróság hatásköréhez tartozik. (IV. 101.) Elismerte-e a telekkönyvi hatóság saját illetékességét azzal, hogy az árverést a hagyatéki bíróság megkeresése folytán foganatosította ? (IV. 109.) Azon körülmény, hogy a telekjegyzőkönyvben az egész ingatlanra a tulajdonjog alperesek és a perben nem álló több tulajdonos javára közösen van bekebelezve, mely eszményi rész a többi telekkönyvi tulajdonost nem érinti, az ingatlan egy oly eszményi részéhez való tulajdonjog elismerése iránti keresetének, ha felperes nem egyúttal az elkülönitést és lejegyzést