Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

iS8 a bányatelekkönyvi hatósághoz érkezett, a megjelölt fekvőségek még az örökhagyó nevén állottak, az iránt, hogy az egyik örökös ellenében a tkrendtartás 74. §-a értelmében a végrehajtási zálogjog feltételesen bekebeleztessék, telekkönyvi akadály nem forog fen. (XXVIII. 100.) Ingatlan tulajdona iránti perben alperesnek a birói bevezetésből merített érvelése figyelembe nem vehető, minthogy a birói bevezetés a birtokszerzés jogalapjául nem szolgálhat, hanem az által csakis az vehető igazoltnak, hogy a birtokhoz miként jutott. (XXVIII. 113.) Az előjegyzés törlése a telekk. rend. 99. §-a alapján csak oly esetben kérelmezhető, ha az a 87—91. §§-ban felsorolt okiratok alapján voh elrendelve. d 54.) Ha a zártkérő felperes a becsatolt telekkönyvi kivonattal bebizonyította is, hogy a per tárgyát képező ingatlan tulajdonjoga nevére van telekkönyvezve : mindazonáltal, ha alperesnek a birtoklásra vonatkozó jogosultsága jogerejü ítéleten alapul, alperesnek birtoklása csupán annálfogva, mivel felperes erre vonatkozólag ujabb keresetet tett folyamatba, nem jogos alapon nyugvónak nem tekinthetik, és ily alapon zárlat el nem rendelhető. (I. 127.) Ha a kir. adókincstár illetékkövetelése az illeték fizetésére személyesen kötelezett fél ellen elévült, ezen illeték többé nem kebelezhető be az illeték tárgyát képező ingatlanra, s ha bekebeleztetett, eredeti érvénytelenség miatt (tkvi rendtartás 148. §.) törlendő. (I. 135.) Ha alperes a telekkönyvileg felperes nevén álló ingatlant tényleg birtokolja is, a telekkönyvi felvételre alapított azon kifogása, hogy a kereseti ingatlan az eredetileg telekkönyvi tulajdonosokul kitüntetett egyéneknek tulajdona nem volt, harmadik jóhiszemű tulajdonosok ellenében nem érvényesíthető. (I. 144.) A tlkvi rendts 74. §-a világosan megengedi, hogy az adóst illető örökrészre az átadás megtörténte előtt is zálogjog bejegyezhető, és az ezen szakaszban foglalt rentartásnak csak azon értelme van, hogy az adós részére való átadás illetőleg átirás idejétől kezdve már önmagától minden további eljárás nélkül korlátlan bejegyzéssé válik; azonban ezen rendelkezésből sehogy sem következtethető, hogy a zálogjogi bejegyzés azon esetben, ha az átadás és átirás másnak nevére eszközöltetett, már önmagától hatálytalanná válik és törlendő, és a zálogjogot szerzett hitelezőt már most annak rendes perutoni bizonyításától el nem zárhatni, hogy adósát örökrész illette, s hogy a beszavatolás a harmadik részére csak adósának ezen jogán eszközöltetett; mert más értelmezés mellett a tlkvi rendts 74. §-a alapján zálogjogot nyert hitelezőnek jogát az adós illetőleg engedményese tetszése szerint hatálytalanná tehetné. — Ebből folyólag viszont a beszavatolás alapján átirt tulajdonos is a törlést csak annak bizonyításával eszközöltetheti, hogy az adóst ily örökrész egyátalán nem, avagy a zálogjog bejegyzése idejekor már tényleg nem illette. (II. 41.) A tagositási végrehajtás folyama alatt felmerült birtokváltozási kérdések eldöntése ellen külön felebbezésnek helye nincs; azonban ezen felebbviteli