Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

1)2 Ha külföldön (Bécs) csőd alá került egyénnek Magyarországban fekvő ingatlan vagyonára belföldi bíróság előtt csőd nyittatott, a külföldi biróság előtt létrejött kényszeregyesség hatálya a magyarországi ingatlanra, illetőleg csődtömegre ki nem terjed. (IV. 21.) Azon körülmény, hogy panaszlott ellen biztosítási végrehajtás foganatosittatott, elegendő annak igazolására, hogy panaszlott fizetéseit megszüntette. - Csődtörv. 248. S- (IV. 144.) Az 1881 : XVII. tcz. 75. §-a rendelkezése szerint külföldön nyitott csődeljárásnak, a mennyiben nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a bukottnak belföldön levő ingatlan javai tekintetében semmi, ingóságai tekintetében csak annyiban van befolyása, hogy a viszonosság elveinek megfelelőleg a külföldi közadósnak a belföldön levő ingóságai a külföldi biróság megkeresésére kiadandók, miből folyik, hogy ily megkeresés és annak alapján történt birói intézkedés előtt a külföldi közadós ellen hozott marasztaló itélet alapján annak belföldi ingóságaira is vezethető végrehajtás. (V. 24.) A már megindított perek vagy folyamatban levő végrehajtási ügyek, azon egyedüli különbséggel, hogy az 1881 : XVII. tcz. 152. §-a értelmében a további törvényes lépések a tömeggondnok ellen intézendők, az illető biróság előtt épen ugy folytatandók, mintha csőd nem nyittatott volna. (V. 156.) Az 1881: XVII. tcz. 48. §. 3. pontja szerinti kereset mely biróság előtt indítandó meg? (VI. 9.) A csődtörvény 84. és 85. §§-nak azon rendelkezése, hogy a csődnyitás kellően igazolt követelés alapján kérelmezhető, nem értelmezhető akképen, hogy az ily követelésnek végrehajtható vagy teljes bizonyítékot képező okiraton kell alapulnia. (VI. 66.) Az uj csődtörvény 196. §-a, mely azt rendeli, hogy a tömeggondnck dija, a mennyiben az a 103. §. szerint már meg nem történt, megállapítandó, a valódisági ítélettel ellátott régi csődökre nézve is alkalmazandó, ha tehát ily régi csődben a tömeggondnoki dijak az 1881 : XVII. tcz. hatályba léptéig még meg nem állapíttattak, ily esetben a tömeggondnoki di) megállapítására nézve a 103. §-ban előirt eljárás követendő. (VI. 102.) Ha a részvénytársaság alapszabályai azt határozzák is, hogy a részvényekre való további befizetések elhatározásának joga magának a részvénytársaságnak, és a részvénytársaság által elrendelt befizetések teljesitése idejének meghatározása a társulat igazgató-tanácsának tartatik fen, azért a csődperügyelő ily határozat hiányában is megindíthatja az egyes részvényes ellen a részvénye után még be nem fizetett járadéknak a csődtömeg kiegészítésére és a bukott részvénytársaság kötelezettségeinek kielégítése czéljából eszközlendő befizetésére irányuló keresetet a csődválasztmány ez irányban hozott határozata alapján. Azon kifogás, hogy a csőd alatt nem álló részvényesek rendelkezési jogukat és a társulat képviselete iránti jogosultságukat el nem vesztvén, a további befizetést csakis ők jogositvák