Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

153 elrendelni, nem pedig a csődválasztmány, mely csak a hitelezőket, de nem a részvényeseket képviseli, birói figyelembe nem jöhet azért, mert a társulat be nem fizetett és csak aláírással biztositott alaptőkéjének bekövetelhetése oly követelési jogot képez, mely nem sorolható a bukott s illetőleg képviselete részére biztositott s az által kizárólag gyakorlandó személyes jogok közé, hanem annak érvényesítése a bukott jogába lépett csődhitelezőket, s illetőleg az azok képviseletére s a vagyon előállítására s értékesítésére hivatott csődválasztmányt is illeti. — A részvénytársaság ellen a csőd elrendeltetvén s ez által igazolva lévén, hogy a tartozások fedezésére szükségelt vagyon elégtelen volt, a perügyelő az egyes részvényes elleni perben "annak kimutatására nem kötelezhető, hogy a csődhitelezők követelései valódiak és fenállanak. (VI. in.) Tekintve, hogy a csődbíróság csak a csődtömeg ellen indított perekben van hivatva eljárni, ellenben azon perek elintézése, melyekben s csődtömeg lép fel felperesként, a csődbíróság hatásköréhez nem tartozik; s tekintve, hogy a csődbíróság, mint ügybiróság hatáskörét hivatalból tartozik figyelembe venni: ennélfogva hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a csődbíróság a csődtömeg gondnoka által egyik hitelező ellen indított támadási keresetet elbírál. — A törvényben a megtámadási keresetekre nézve kivételes birói illetőség szabályozva nem levén, a jogügyletek megtámadására nézve a birói illetékesség tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. (VII. 96.) Tényleg létező vagyon hiányában a hitelezők azon kérelmének, hogy a csőd mindamellett elrendeltessék, csak ugy adható hely, ha kérelmezők a csődeljárás költ; égéinek viselésére való készségükön felül valószínűvé teszik, hogy oly igény létezik, mely a csőd elrendelése, illetőleg a csődtömeg fellépése folytán érvényesíthető és ez által a tömegbe bevonható és a csődhitelezők kielégítésére szolgálandó vagyon előállítható lenne. — Ha a csődnyitási kérvény a csődbíróság székhelyén kívül lakó ügyvéd által van ugyan ellenjegyezve, azonban csődöt kérő hitelezők a tárgyalásnál az eljáró csődbíróság székhelyén lakó megbízott által voltak képviselve, a végzés ez utóbbinak, nem pedig a csődnyitási kérvényt ellenjegyzett ügyvédnek, kézbesítendő s ennélfogva, ha a végzés ennek kézbesittetett, a felfolyamodás a törvényes 3 nap elmulta után sem tekinthető elkésve beadottnak, ha a S7állitásra szükségelt idő beleszámításával 3 nap alatt postára feladatott. (VII. 128.) Több hitelező részéről bejelentés történvén s a bejelentett követelések felett a felszámolás is megtartatván, nem a csődtörvény 165. §-a, hanem 166. és következő §§-ban előirt eljárásnak van helye és a csődeljárás egy hitelező kérelmére is folytatandó, hacsak a csődmegszüntetést ellenző hitelezőnek követelése a csődtörvény 168. §. rendeletéhez képest ki nem fizettetik vagy biztosíttatik. (VII. 145.) A csődátalakitás megsemmisíthető-e hivatalból. (VII. 146.) Bir-e kereshetőségi joggal a tömeggondnok oly követelésre nézve, mely