Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

a váltótörvény 3. §-a 4. pontjában meghatározott lényeges kellék hiányában szenved. (XXVIII. 94.) Ha a váltón a fizetés helye az intézvényezett lakhelyétől nem különböző, hanem csak azon személy van megnevezve, kinél a fizetésnek történni kell, a váltó ez okból nem telepitett, és igy az elfogadó elleni váltókeresetjog fentartására, a fizetés végetti bemutatásnak óvással igazolására szükség nincs. (I. 20.) Ha a fizetési idő ezen szavakkal «hat hónap mulva» van megjelölve, a váltó lényeges kellék hiányában érvénytelen. (I. 46.) Ha a váltó hátán tentával és irónnal áthúzott forgatmányok vannak, az irónnal áthúzott forgatmány megsemmisitettnek nem tekinthető. (I. 67.) Az, kinek a váltókötelezett az általa aláirt váltót a rendelvényes nevének kitöltése és erre vonatkozó megállapodás nélkül adja át, jogosítva van a váltóba saját nevét mint rendelvényesét beirni. (I. 95.) A váltó-elfogadvány értékét nem csökkenti, ha intézvényezett a váltót más, mint az azon kitett név alatt fogadja el, a mennyiben intézvényezettnek az elfogadóval azonossága kétségtelen. (I. 101.) Érték le nem számlálás kifogásával nem élhet a beperelt váltókötelezett, ha ő értéket nem kapott ugyan, de igazolva van, hogy a váltó értéket egy más váltókötelezett felvette. (I. 102.) Váltómegtartási jog törvény szerint csak keresettel lévén érvényesíthető: elsőbbségi igény tárgyát nem képezheti, s ez uton végrehajtató ellen nem érvényesittethetik. (I. 104. A váltótörvény 91. §-ával szabályozott egyetemlegesség csak az anyagi váltójog szerint követelhető tételekre terjedvén ki, egy váltókötelezett ellen siker nélkül külön lefolytatott per költségeit a többi váltókötelezett ellen érvényesíteni nem lehet. (I. 131.) Viszkereseti határidőbe az óvás felvételének napja be nem számitható. A február 3-ikán kivett óvás alapján május 3-án indított viszkereset tehát el nem évült. (I. 132.) A váltótörvény 11. §-a által a forgatmányosnak adott azon jog, hogy az üres forgatmányokat kitölthesse, csak a forgatmány czéljának megfelelő, a forgatmány lényegére vonatkozó utólagos beiktatására értendő; de a törvény ezen rendelete alapján nem tekinthető a forgatmányos feljogosítottnak az üres forgatmányt olykép kiegésziteni, hogy a forgatmány tartalmába annak czéljától idegen, a forgató kötelezettségét lényegesen sulyositó záradékot, minő kétségtelenül az óvás elengedése is, felvehessen. Ha tehát bizonyítva van, hogy az óvásról való lemondást tartalmazó nyilatkozat utólag íratott a forgató névaláírása fölébe, ez az óvás elengedésének bizonyítékául nem szolgálhat. — Azonban a forgató alperest terheli annak perrendszerü bebizonyítása, hogy névaláírása a váltó hátlapjára üresen vezettetett s hogy e szerint az óvás elengedését tartalmazó nyilatkozat nem tőle származik. (I 143.) A ki váltókötelezettségben nem áll, váltójogokat nem érvényesíthet oly