Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i36 KERESKEDELMI ELJÁRÁS. Az ügyletet közvetítő bécsi alkusz kötjegye a teljesítés helyének kitüntetésére teljes bizonyítéknak elfogadható, midőn ahoz mint tanúnak esküje is hozzájárult, s a kötjegynek az ügylet teljesítésére vonatkozó tartalma maga az ellenfél által sem vonatott kétségbe. — A bécsi gabona- s liszttözsdé jegyzőkönyvi kivonata birói figyelembe nem vétethetik, midőn azt a fél alá nem irta, sem aláírásával alkuszát meg nem bizta. (XXVI. i. Legf. itsz.) A biztosító társulat ügynökének ily minőségben foganatosított ügyleteiből származott keresetek a kereskedelmi illetékesség körébe tartoznak, habár az ügynök elleni társulati követelés jelzálogilag biztosíttatott is. (XXVI. 2. Legf. itsz.) A szerződésben mindazon jogviszonyok, melyekre a választott bíróság hatásköre kiterjesztetni szándékoltatott, csak általában és nem tüzetesen levén kijelölve: az abból felmerült per elbírálására nem a választott, hanem a kereskedelmi bíróság van hivatva. (XXVI. 3. Legf. itsz.) A kereskedelmi, mint kivételes bírósághoz tartozó ügyek attól elvonhatók nem levén: a kereskedelmi per az ellenfél által köztörvényi biróság előtt folyamatba tett polgári perrel össze nem kapcsolható s arra a prts. i3.§-a nem alkalmazható. (XXVII. 1. Legf. itsz.) Egymással kereskedelmi összeköttetésben álló kereskedők ezen összeköttetésből származó követeléseiket, ha nem ugyanazon jogalapból erednek is, ugyanazon perben, tehát felperes keresettel, alperes pedig viszonkeresettel érvényesíteni jogositvák. (XXVIII. 105.) A kereskedő könyvei nemcsak neki, hanem ellenfelének is bizonyítékul szolgálnak. A perbeli ellenfél kívánatára tehát a kereskedő könyveinek biróság előtt felmutatására szorítható, ha e könyvek bizonyos tartalmát az ellenfél állítja. (I. 82.) A kereskedelmi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1875. évi deczember hó i-én kelt igazságügyminiszteri rendelet 13—23. §-ai csak azon eljárást szabályozták, mely a köztörvény szerint rendes eljárás alá tartozó perekben való eljárástól eltérőleg követendő azon perekben, melyek a kereskedelmi bíróságok előtt rendes eljárás szerint tárgyalandók. Ezen §-oknak jelesen a 18. §-nak intézkedése azonban nem alkalmazható azon perekre, melyek már a törvénykezési rendtartás szabályai szerint jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyalandók. S miután a törvénykezési rendtartás 519. §-a értelmében a felhivási kereset alapján lefolytatott perek is ezen perek sorába tartoznak, a biróság az által, hogy a prts 150. §-ának alkalmazása mellett a peres felek által helytelenül jegyzőkönyvbe igtatott végirat és ellenvégiratnak mellőzésével hozott határozatot, semmiséget nem követett el. (I. 121.) Ha 1881. évben elsőfokú ítélettel befejezett kereskedelmi sommás perben