Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

ii7 tűzött ki, az 1881 : LX. tcz. rendeletei alkalmazandók ezen törvény 256. §. c) pontjánál fogva, és miután az igényperek tárgyalására és eldöntésére a végrehajtó bíróság van hivatva, az ily igényperben is csak az V. ker. járásbíróság illetékes, s igy az eljárás folytatása végett ahhoz teendők át az ügyiratok. (I. 97.) KERESKEDELMI TÖRVÉNY. ELSŐ RÉSZ. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. II. CZIM. Kereskedelmi czégjegyzékek. A kereskedő nejének nem készpénzből, hanem ingóságokból álló hozománya és jegyajándéka, illetőleg ezen tárgyak becsértéke a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem vezethető. (XXVIII. 101.) A kereskedelmi törvény büntető szabványainak alkalmazása oly részvénytársaságot, illetve biztositó vállalatot tételez fel, melynek czége a czégjegyzékbe szabályszerűen bevezetve van és e szerint a részvénytársaság ellen, mig czége a törvénynek megfelelően bejegyezve nincs, a kereskedelmi törvényben foglalt büntető szabályok alkalmazhatók nem lévén, a kereskedelmi bíróságnak hatásköre a történt czégjegyzés előtt csupán arra terjed, hogy a keresk. törv. 21. §-ának értelmében ezen törvénynek a czégbejegyzésre vonatkozó rendeleteinek érvényt szerezzen. — Annak meggátlására szolgáló intézkedések, hogy biztositási vállalatok a czég bejegyzése előtt üzletüket a törvény ellenére ne folytassák, a kereskedelmi bíróságok hatáskörén kívül esnek. (IV. 120.) V. CZIM. Czégvezetök és kereskedelmi meghatalmazottak. Kereskedelmi meghatalmazott, külön megbízás hiányában, nincs jogosítva árukat hitelbe eladni. (I. 45.) A czégvezető törvényes jogköre ki nem terjed arra, hogy másnak tartozását a czégtulajdonost kötelezőleg átvállalhassa. (I. 96.) Vasúttársasággal szerződési viszonyban állónak nem az áru közvetlen feladója, hanem a ker. törv. 49. §-a 2-ik bekezdése értelmében a feladó meghatalmazottja tekintendő; s ennélfogva a meghatalmazott feladó által elkövetett mulasztás a meghatalmazó terhére esik. (II. 12.) A ki egy egész üzlet vezetésére kap átalános meghatalmazást, nem vállalhat az üzlettulajdonos terhére készfizetői kezességet az üzlettel rendszerint nem járó ügyletben. Erre különös meghatalmazás szükséges. (III. 127.)