Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)
67 végzéssel eldöntendő vitás kérdések természetének különbözősége eléggé indokolja azt, miként a jogorvoslatok is különbözők legyenek a szerint a mint a vitás kérdést Ítélettel v. végzéssel kell eldönteni; mindezeknélfogva azon czélból, hogy a földtehernientesitési rendelet szerint végzéssel eldöntendő peres ügyekben is az 1856. . évi január 1-én kelt nyiltparancs és 1857. évi április 8-án kelt miniszteri rendelet által, hivatkozással az akkor érvényben volt erdélyi ptrsra, fennállott három fokú felebbvitel fentartathassék, az átmeneti intézkedések 19. czikk 1. és 4. pontjának, miként eddig is gyakorlatban volt, nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy azon esetben, ha a kiutalási eljárásban felmerült vitás kérdést a földtehermentesitési rendelet 39. §. szerint Ítélettel kell eldönteni, ezen ítélet ellen a másod- és harmadbirósághoz felebbezésnek, de azonfelül a kir. semmitőszékhez intézhető külön semmis, panasznak is vau ugyan helye, mindazon esetekben azonban, a melyekben a vitás kérdés iránt végzést kell hozni, e végzés ellen csak fokozatos felebbvitellel lehet élni, hogy tehát ezen esetekben a semmitőszékhez intézhető semmiségi panasz ki van zárva. Ezekből következik az, hogy a földtehermentesitési ügyekben beadott és a kir. semmitőszékhez intézett semmis, panaszokat azon okból, hogy ily semmis, panasznak helye nincs, az elsőbiróság vissza nem utasíthatja, hanem a kir.semmitőszékhez felterjeszteni köteles, ennek hatáskörébe tartozván annak vizsgálata és eldöntése, ha váljon az ügy természete szerint a semmis, panasz hozzá helyesen intéztetett e vagy nem. (Dtár XX. 6.)* A telekkönyv kiigazítási per folyamában a kir. tábla ítélethozatala előtt, a peres ingatlanra egy harmadik személy tulajdonjoga bekebeleztetvén, egy másik részére pedig zálogjog előjegyeztetvén a nélkül, hogy ezen bejegyzések jogi hatálya a fel nem jegyzet per kimenetelétől függővé tétetett volna, semmiséget képez, ha a másodbirósági Ítélet, a kellő perorvoslat használat lehetővé tétele végett az uj tulajdonosnak s jelzálogos hitelezőnek nem kézbesittetett; s igy a harmadbiróság nem is bocsátkozhatott annak vizsgálatába, hogy a per folyama alatti érvényes bejegyzések a telekk.kiigazítás kérdésére mily befolyással bírhattak.(DtárXXI.20.) A szóval bejelentett felebbezés — a mennyiben terjedelmében a hir5*
