Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

detési jkönyv tájékozást nem ad — csakis a felebbezési kifejtésekben nyer határozottságot és a felsőbb biróság törvénysértést nem követ el, ha ezen kifejtések szerint a felebbezés terjedelmét megbi rálja. (Dtár XXITI. 1.) 1. Az oly birói határozat ellen, mely az iratoknak az ügyvéd általi kiadását tárgyazó kérvény felett hozatik, fokozatos felebbezésnek van helye. 2. A felebbviteli biróság azon tagjai, kik ily felebbezést visszautasító határozatban résztvettek, mint a kik nyilvános vétség által a további perorvoslatra okot szolgáltattak, annak költségeiben elmarasztalandók. (Dtár XXIII. .76.) Ha a peres fél az itélet kihirdetésére meg nem jelen s felebbezését be nem jelenti, a felsőbb biróság semmiséget követ el ha a felebbezéssel meg nem támadott, s igy jogerőre emelkedett Ítéletet a felebbezési indokok alapján felülvizsgálat alá vette. (Dtár XXV. 42.) III. FEJEZET. Semmiség! panaszok. (297-305. §§.) Tekintve a ptrs. 298. §-a b) pontjának világos rendeletét, a 297. ,§. 14. és 15-ik pontjára alapitott szemmiségi panaszszal mindaddig lehet élni, mig a kiküldő telekkönyvi hatóság az árverési jegyzőkönyvet el nem intézte. (Dtár XVI. 2.)* Tekintve a ptrs. 445. §-át s a 298. §. b) pontját, azon körülmény, hogy adóköveteléseket érdeklő tulajdo-ji vagy elsőbbségi igényekben a kincstár képviseletében valamely hivatalnok jelenik meg, magában véve hivatalból észlelendő semmiségi okot nem képez. (Dtár XVI. 3,)* Annak megbirálására, váljon a ptrt. 204. §-ábau előirt eskütételi kötelesség megtagadása esetében, a 206-ik §-ban meghatározott büntetés alkalmazandó e? a tanúvallomás jelentőségének, s ekként a bizonyítékoknak az érdemben itélő biróság hatásköréhez tartozó mérlegezést foglalván magában, az abból eredettnek vélt jogsére-