Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

62 álló ingatlanok tulajdonjogának elösmerése és a telekk. bekebele­zés eltűrése iránti keresetet egyszersmind az ingatlanok tulajdon­jogának az örökösök nevére leendő egyidejű átkebelezésére, s nem­csak az összes ösmert örökösök, hanem a netán még létezhető ösmeretlen örökösök részére kinevezendő ügygondnok ellen is kell intéznie, kinek beidézésénél a ptrs. 262. §-nak rendelete tartandó meg. (Dtár XIX. 19.) 1. Helyhatósági bizonyitványnyal csak az levén igazolandó, hogy valamely ismert alperes tartózkodási helyét felfedezni nem sike­rült, midőn az ellenfél örökösei ismeretlenek, ennek igazolására helyhatósági bizonyitváuy nem igényeltetik. 2. Nem képez hivatalból észlelendő semm. eseset, ha felperes a perbe vont egyén haláláról a kézbesitési ivből nyervén tudomást, csak ezután kérte ismeretlen örököseit ügygondnok s hirlapi hir­detmény utján megidéztetni. (Dtár XXII. 13.) A törvényhatóságok árvaszéki ügyészei az első végzések elfogadásái'a jogosítva nincsenek. Az árvaszék egyes szakközege csak a szakmájához tartozó teendők teljesítésére ; különösen pedig a pénztárak, a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek kezelésére lévén hivatva, az utóbbi ellen kereset nem intézhető. (Dtár XXII. 4-5.) Az ítélet jogerőre emelkedettnek nem tekinthető, ha az az alperes ügyvédének elhalálozása esetében nem alperesnek, ki arról nem értesíttetett, hanem az elhalt ügyvéd irodája részére kirendelt ügygondnoknak kézbesittetett. (Dtár XXIII. 28.) HATODIK CZIM. A perorvoslatokról. I. FEJEZET. A felebbvitel általános szabályai. (274—284. §§.) A felebbvitel távirati bejelentése törvényellenes lévén, ugyanaz birói határozat alapjául nem szolgálhat. (Dtár XIX. 39.) Sommás eljárásnál is, ha az itélet (igénypereknél az annak helyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom