Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

63 pótló végzés) kihirdetés helyett kézhesittetik, a felebhezés beadási határideje tekintetében a 125. §. nem alkalmazható, hanem a ptrs 127. §-a szerint a 277. §. mérvadó, ezen határidő tehát a kézbesités utáni naptól számítandó 15 nap. (Dtár XX. 37.) A birói tekintély megőrzése és fentartásának, állandó törvényszéki gyakorlat által is szentesitett következménye: hogy az ezek egyike ellen is intézett támadás megtorlás nélkül ne maradjon ; hogy tehát a bíróságot vagy annak egyik tagját sértő és illetlen kifejezésekkel bántalmazó fél, vagy ügyvéd azon bíróság által, a mely ellen, vagy előtt a sértést elkövette, megfenyíttessék ; mely elv különben a perr. 118. §-ában is kifejezést talál; oly esetben tehát, ha a sértés a semm. panaszban követtetett el, a sértő fél vagy az ügyvéd közvetlenül a semmitőszék által is birságban marasztalható. (Dtár XXI. 24.) A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után a végreh. öszszeg, összeszámolása érdemében hozott végzés ellen más jogorvoslat mint semmis, panasz, a letéti kérvény felett hozott kiutalványozási végzés ellen pedig felolyamodás megengedve nincsen. A marasztalási határozat jogérvényre emelkedése s a végrehajtás kérelmezése után keletkezett, s a kielégités körül felmerült költségek s kiadások a végreh. költségekhez tartoznak, s mint ilyenek a végreh. biróság által az ellenfél meghallgatása nélkül megállapitandók. (Dtár XXI. 31.) Azon kérdés, vájjon alperes marasztalható-e a kereseti összegben, habár azt mint ügyvéd fele képviseletében vette fel, érdemi kérdést képezvén, s igy a kir. tábla is, midőn utóbbi körülmény folytán felperest elutasitotta, érdemileg határozván, alaki törvénysértés nem forog fenn, midőn a legfőbb ítélőszék a királyi táblai ítélet megváltoztatásával alperest a kereseti összegnek birói kézbe való letételében elmarasztalta. (Dtár XXII. 31.) Azon kérdés eldöntése, ha vájjon az itéletileg befejezett gondnoksági ügyekben, a gondnokság alá helyezést kérő nagykorú irányában, kinek van kereshetőségi joga, annál is inkább érdemi kérdést képezvén, minthogy ennek elbírálása szoros összefüggésben van azzal, hogy ez esetre az 1870. XX. tvczikknek mely pontja talál-