Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

ujabb határidő első felében adható be, mely periratban a lel az okiratot használni kivánja. (Dtár XIX. 4.) A per birája előtt kötött egyesség a feleknek szóbeli kérelmükre is hivatalos alakban kiadandó. Teljesitendő az. habár az egyesség hivatalos alakban már egyszer kiadatott is, csakhogy az előirt bélyeg s a kiadványnak másolati megjelölése mellett. (Dtár XXV. 22.) Hivatalból észlelendő semmiséget képez , ha zálogváltási ügyben felperes közös okirat közlésére alkeresetet adván be, a bíróság annak elintézése előtt a főügyet tárgyalta s itéletileg eldöntötte. (Dtár XXV. 29.) IV. FEJEZET. Tanuk. (190—210. §§.) A törvényszék a székhelyén levő járásbíróságot a területében lakó tanuk kihallgatására megkeresni jogosítva van-e ? (Dtár XVII. 24-.) Azon jogsérelem orvoslása, hogy a tanuk valamely a fél által lényegesnek tartott kérdőpontra nem lettek kihallgatva, nem semmiségi panasz, hanem csak felebbezés utján kereshető. (Dtár XVIII. 18.) A fél szegénységi jog alapján perlekedvén, a képviseletére kirendelt ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy helyette a tanúkihallgatási dijakat előlegezze. (Dtár XXII. 23.) Szabálytalanság ugyan, ha alperes a tanúkihallgatási határnapról eleve nem értesíttetett, az ítélet megsemmisítésére mégis indokul nem szolgálhat, midőn az a bíróság által nem lett a tanúvallomásokra alapítva. (Dtár XXII. 24.) A perlekedő feleknek tanukkal való szembesítése polgári perekben egyáltalában nem alkalmazható s rendelhető el. (Dtár XXII. 29.) V. FEJEZET. Birói szemle. (211—220. §§.) A per eldöntésére szükségesnek talált becsű vezetésére csak birói tag küldhető ki. (Dtár XVI. 30 )