Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

94 jelentkezés határideje, az egyúttal közbevett felebbezés esetét kivéve, a semmitőszék határozatának közlése napjától számitandó. (Dtár V. 426.)* Az eskütételre határidőt tűző végzésnek az ügyvéd részére lett kézbesitése, tekintettel a ptr. 259. §-ának rendeletére, semmisnek még akkor sem vehető, ha az ügyvéd azon végzést a fél kezéhez kérte kiadatni. (Dtár VII. 556.)* A harmadbirósági Ítéletre alapitott eskütételi kérvény beadási határideje az ily itélet ellen is alkalmazható semmiségi panasz beadási határidejének figyelembe vétele nélkül, minden esetben feltétlenül azon itélet kézbesitése utáni naptól számitandó. (Dtár IX. 651.) Tekintve, hogy a ptrs 239. §-a értelmében azon fél, kinek az itélet folytán esküt kell tenni, tartozik az itélet jogerejüvó válta után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni; — tekintve továbbá, hogy a ptrs 288. §-a szerint, ha az itélet több pontból áll, a felebbezvényben azok, melyek által a felebbvivő magát terhelve érzi, határozottan kiteendők, — a többi pontokra nézve pedig az itélet a felebbezési határidő lejártával jogerejüvé válik: azon esetben, ha az itélet több pontból áll s felebbezés csak egyes pontokra nézve lett közbevetve, a nem felebbezett pontokban megitélt esküre az illető fél az itélet nem felebbezett részének jogerejüvé váltától számitandó 15 nap alatt különbeni jogvesztés terhe mellett jelentkezni tartozik. (Dtár X. 719.) 240. §. Az eskü letétele. Az eskü kivételére csak a birói lévén feljogositva, egyedül a jegyző által kivett eskü körüli eljárás semmis (240. 242. és 243. §§.). (Dtár II. e. k. 142.) (I. és II. u. k. 106.)* 241. §. Az eskületételére kitűzött határnapról az esküre jelentkező ellenfele is mindig értesitendő; ellenkezőleg az eskü letétele