Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

112 ily bírósági határozat, melynek alapján a tőzsdebirÓ3ág megkeresésére a rendes polgári bíróság által a végrehajtás elrendeltetett, jogerőre emelkedett-e? Dtár IX. 662.) Miután a végrehajtás folyamában is, tekintet nélkül a végrehajtandó ítéletet megelőzött eljárás módjára, mindazon kérdések, melyek iránt az érdekeltek előzetesen meghallgatandók, ahhoz képest, a mint a végrehajtás egyes- vagy társasbiróság előtt van folyamatban, sommás vagy rendes, illetve jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyalandók; de ezenfelül a ptrs VIII. czímében foglalt szabályokhoz képest, törvényszékek előtt, a végrehajtásnál ia csak írásbeli beadványok foghatnak helyt, s a feleknek szóbeli kérelmezése ki van zárva; miután e szerint a ptrs 85. §-ának b) pontja, melyhez képest rendes, illetve jegyzőkönyvi eljárásban a félnek magát ügyvéd által kell képviseltetnie, a társas bíróságokhoz a végrehajtás folyamában benyújtott beadványokra is kiterjedettnek veendő : a társas bíróságok az által, hogy az ily beadványokat ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt visszautasítják, semmiséget el nem követnek. (Dtár XI. 30.)*1 Tekintve, hogy a törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek, habár az illető polgári bíróságok elé utalvák, sajátlag fegyelmi természetűek, jelesül azokat az 1870. évi XLII. t. cz. 18—80. §§. értelmében közigazgatási fegyelmi vizsgálatnak s közgyűlési határozatnak kell megelőznie, sőt a 82. §-hoz képest maga az eljáró bíróság is a hiányosnak talált vizsgálat kiegészítését hivatalból rendelheti el: tekintve továbbá, hogy az 1871. évi XVIII. t. cz. 97. §-aa községi elöljárók ellen indítandó hasonló keresetekre nézve a hozott bírói Ítélet ellenében egyedül a fokozatos felebbezést engedi meg: a hivatolt tiszti keresettel indított ügyekben, a bírói hatáskör és illetőség kérdésén kivül a semmitőszékhez intézendő semmiségi panasznak nincs helye. (Dtár XII. 77.)* Tekintve, hogy az ügyvéd az általa képviselt féllel, kinek meghatalmazása alapján van csak joga az illető perbe befolyni, e per folyamában jogilag egy személyt képez; tekintve, hogy az ügyvéd dijak megállapítása iránt a bíróság az érdekelt ügyvédi egyoldalú felszámitása alapján az 1 Lásd a 84. §-nál beirt megjegyzést, mely szerint változást szenvedett.