Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

109 HARMADIK CZÍM. A perorvoslatokról. I. FEJEZET. A. felet>l>vitel általános szabályai. 274. §. A felébb vitel megengedése. A m.-vásárhelyi k. tábla területén csődügyekben, a polg. törvk. rendtartásnak a perorvoslatokról szóló határozatai csak azon peres csődügyi kérdésekre nézve nyernek alkalmazást, melyek az osztrák polgári perrendtartás, és illetve az ennek helyébe lépett polg. törvk. rendt. szabályai szerint tárgyaltatnak és döntetnek el. (Dtár II. e. k. 171.) (1. és II. u. k. 125.)* Szóbeli birói határozatok, ha utólag irásba nem foglaltattak, semmiségi panasz és felsőbb birói intézkedés tárgyát nem képezhetik. (Dtár III. 240.) A semmiségi panasz felterjesztését rendelő elsőbirósági végzés ellen semm. panasznak helye nincs. (Dtár III. 256.) Oly végzés ellen, melynélfogva a biróság a pertárnokot az iratok kiegészítésére utasitja, semmiségi panasznak helye nincs. (Dtár III. 316.) Becsületsértési pereknél a tiszti ügyész, mint az illető testület képviselője által, a birságból befolyó jövedelem biztositása végett, alkalmazni szokott felebbezéaeknek többé helye nincs. (Dtár IV. 400.)* Az ingatlan függő termésének végrehajtási lefoglalása miatt, a ptr. 416. §-a alapján, nem a végrehajtást szenvedő haszonbérlő, hanem csak az illető tulajdonos van jogositva semmiségi panaszszal élni. (Dtár V. 412.) Községi számadási ügyekben, melyek az 1848. XI. tczikk 5. §-a által törvényszéki hatósággal felruházott számvevőszékek által intéztetnek el, az 1868. LIV. tczikkel létesitett ptr. szabályai nem alkalmazhatók, ily ügyekben tehát csak az előbbi törvény és törvényes gyakorlat által megengedett perorvoslatoknak van helye: (Dtár V. 459.) Az árvaszékek nincsenek elzárva attól, hogy jelesen peren