Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
2 25 az óvás felvétetett, annak a személynek megnevezését azonban, a ki a váltót az óvatoló személyhez elhozta, nem kivánja. (Curia 1904 április 26. 425/1903. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztattatik a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperesek mint a . . váltó elfogadója és kibocsátója stb. Indokok: Nem alapos alpereseknek az a kifogása, hogy az óvás szabálytalan és a visszkereseti jog fentartására alkalmatlan. Tekintve ugyanis, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomása szerint a temesvári ált. takarékpénztár, mint a kereseti váltónak forgatmányosa, a váltó lejáratakor ezen váltóra nézve a váltó rendelvényese, Sch. P. által a váltó fedezetére letétbe helyezett öszszegből Sch. P. utasításának megfelelően magát kielégitette és igy Sch. P. az óvás felvételére rendelt időn belül a kereseti váltónak tulajdonosa és birtokosa volt ; tekintve, hogy a váltótörv. 99. §-ának 2. pontja csak annak a személynek megnevezését kivánja az óvás-levélben, akinek részére az óvás felvétetett, annak a személynek megnevezését azonban, aki a váltót az óvatoló személyhez elhozta, nem kivánja, az óvás tartalma pedig igazolja, hogy az óvás Sch. P. mint a váltó tartalma szerint is igazolt váltóbirtokos részére vétetett fel és tekintve, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomásából kitünőleg Sch. P. akkor, midőn a takarékpénztárt arra utasította, hogy a nála letett összegből a kereseti váltóra néze ennek lejáratakor magát kielégítse, nem jelentette ki egyúttal azt is, hogy a saját előzőit a váltójogi kötelezettség alól felmenteni kivánja, a miből következik, hogy az óvás Sch. P. megbízásából felvettnek tekintendő: mindezeknél fogva alpereseknek az óvás szabálytalanságára alapított kifogása figyelembe vehető nem volt és pedig elsőrendű alperest illetőleg még azért sem, mert a fentebb kifejtettek szerint kétségtelen lévén, hogy az óvás felvételére rendelt időben Sch. P. volt a váltónak tulajdonosa és birtokosa és a váltó tartalma szerint egyúttal telepes is lévén, I. r. alperes mint elfogadó ellen a váltókereset fentartására a váltótörvény 44. §-a szerint óvás felvétele egyáltalán nem volt szükséges. Döntvénytár. III. f. XXVII. *5