Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

226 Mindezek alapján mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával, a sommás végzés hatályának fentartása mellett alpereseket marasztalni kellett. = Arra nézve, hogy az óvásban azon személynek megnevezése, aki a váltót az óvatoló személyhez hozza, nem szükséges, v. ö. Dtár u. f. XXVII. k. 18. sz. esetet. 142. Több per az egyesítés ténye által nem válik egy perré s igy a felebbvitel szempontjából nem az egyesitett perek összértéke, hanem az egyes perek tárgyainak egyenkénti értéke az irányadó s ha az egyesitett perek egyikének értéke sem haladja meg járulékok nélkül a 100 K-t, a hozott itélet ellen nem felebbezésnek, hanem a sommás eljárási törvény 180. §. b) pontja szerint csak felülvizsgálati kérelemnek lehet helye. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1904 július 24. E. 350/904. sz. a.) 143. A kir. Curiának 55. sz. polgári döntvénye értelmében oly harmadik személy is, ki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdonjogot szerzett, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve, az 1881: LX. tcz. 168. §-a alapján az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt keresetet indíthat ugyan, azonban bizonyítani köteles, hogy a végrehajtató a végrehajtási jog szerzésénél rosszhiszeműen járt el. — Rosszhiszeműen jár el azon ügyvéd, ki a volt tulajdonos ellen indított büntetőperben tudomást szerez arról, hogy az ingatlan már nem képezi a telekkönyvi tulajdonos tulajdonát, s az ez ellen fenálló követelése behajtása végett az ingatlant vonja végrehajtás alá.