Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

224 alapszabályok hiányosak azért, mert a mérleg készítésének és megvizsgálásának elveire, valamint a nyereség és veszteség kiszámításának módjára nézve (a kereskedelmi törvény 225. §-ának 6. és 7. pontjai) nem tartalmaznak rendelkezést. Mindezeknél fogva az elsőbiróság végzését megváltoztatni és figyelemmel a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 33. §-ára, az elsőbiróságot megfelelő eljárásra utasítani kellett. (1904 június 22. 3028/904. sz. a.) A kir. Curia : A felfolyamodás visszautasittatik. Indokok: A keresk. ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában kibocsátott 3269/1881. sz. igazságügyminiszteri rendelet 2. §-ának rendelkezése szerint a kereskedelmi peren kivüli eljárásban is, amennyiben az idézett eljárási rendelet eltérő intézkedéseket nem tartalmaz, az 1868 : LIV. tcz. s az ezt módosító 1881 : LIX. tcz. általános szabályai alkalmazandók. Minthogy pedig a fent idézett eljárási rendelet a felebbvitélre vonatkozó eltérő rendelkezéseket csak a véghatározati jelleggel biró végzéseket illetően állapit meg, a kir. táblának neheztelt végzése pedig tekintettel arra, hogy azzal a kir. tábla kiegészítő eljárást rendelt és az elsőbiróságot ennek eredményéhez képest az ügy érdemében való uj határozat hozatalára utasította, véghatározatnak nem tekinthető, kétségtelen, hogy az a kérdés, hogy a másodbiróság neheztelt végzése ellen felfolyamodásnak van-e helye? az általános polgári törvénykezési rendtartás vonatkozó szabályai szerint bírálandó el ; s minthogy ezek szerint a másodbirósági végzések ellen további felfolyamodásnak csak az 1882 : LIX. tcz. 59. §-ában felsorolt esetekben van helye, amely eseteknek ezúttal egyike sem forog fen : a felfolyamodás, mint a törvény által kizárt, hivatalból vissza volt utasítandó. — Kölcsönös biztosító-társaságnak tekintetnek a temetkezési egyletek is. V. ö. Dtár u. f. XVIII. k. 390. és III. f. XIX. k. 112. eset. 141. Á váltótörvény 99. §-ának 2. pontja csak annak a személynek megnevezését kívánja az óváslevélben, akinek részére