Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

i35 gyaltatni, az alperes sikerrel annál kevtsbbé emelhet kifogást, mert a k érteked el mi törvény 264. §-a szerint a kereskedelmi törvény II. részében foglalt anyagi jogszabályok alkalmazhatósága a kereskedelmi törvényben meghatározott feltételek fenn vagy fenn nem forgásához és nem ahhoz van kötve, hogy az ügyben közpolgári avagy kereskedelmi bíróság jár-e el. Ugyanazért az alperesnek a birói hatáskör ellen emelt kifogása nem birván megállható alappal, a rendelkező rész szerint kellett határozni. — A m. kir. Curia a felfolyamodást visszautasította az 1881 : LIX. tcz. 59. §-ának 4. pontja értelmében. (1904 május hó 19.. 3529/904. sz. a.) 88. A választónak abból a czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése és itatása az 1878 : V. tcz. 186. §-a szerint általában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesithetése pedig birói oltalomban nem részesíthető. A követelés eredeti alapjának jogi természetét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az adós akár előbb, akár utóbb egyenes fizetési Ígéretet tett. — Ellenben nem ütközik törvénybe vagy jó erkölcsökbe fuvarosoknak, napszámosoknak s küldönczöknek a képviselőjelölt megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére, történt felfogadása, amiért is az erre adott megbízás bíróilag érvényesíthető kötelmet szül. (Curia 1904 márczius 8. G. 609/904. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság : Felperesek, úgyszintén az alperes felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt ... tényállás szerint J. M. felperes kereseti követeléséből 378 K 92 fül. és S. Gy. felperes kereseti követeléséből 426 K onnan származik, hogy ezek a felperesek alperes egyenes megbízásából és előre, úgyszintén utólag történt egyenes megtérítési Ígérete mellett