Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

136 országgyűlési képviselő választására jogosultakat tudatosan abból a czélból, hogy ezek az alperes jelölése, tehát nyilván megválasztása érdekében alperes mellett hangulatra keltessenek, étellel és itallal másoknál megvendégeltek ; e tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak a jogi döntése, amely szerint ezekre az összegekre nézve felpereseket keresetükkel elutasította ; mert igaz ugyan, hogy az 1899. évi XV. tcz. 3. §-ának 6. pontja meghatározza az elkövetés időpontját is, mint a tényálladék nélkülözhetlen elemét, azonban ez a törvényhely csak választás érvényességét érinti ; ellenben a választónak abból a czélból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése, itatása az 1878. évi V. tcz. 186. §-a szerint általában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik, ilyen alapon nyugvó követelés érvényesithetése pedig bírói oltalomban nem részesithető ; e tekintetben tehát mi jogi jelentőséggel sem bir az, hogy alperes azokkal a felperesekkel szemben előre és utólag egyenes fizetési ígéretet tett, illetőleg alperesnek ez a lekötelezettsége a követelés eredeti alapjának jogi természetét meg nem szünteti. Áttérve alperes felülvizsgálati kérelmére, az abban felhozott panasz nem bir megállható alappal, mert. a felebbezési bíróságok Ítéletben foglalt és meg sem támadott tényállás szerint felperesek kereseti követeléséből megítélt rész onnan származik, hogy felpereseket az alperes egyenesen megbízta arra, hogy az ő megválasztatása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére fuvarosokat, napszámosokat, küldönczöket „felfogadjanak, és alkalmazzanak, illetőleg N. M. nyomtatványokat széthordjon, hogy ezeket felperesek megtették, hogy alperes előre és utólagosan is egyenesen kötelezte magát arra, hogy felpereseknek ezzekkel kapcsolatos fáradságát, költségét és kiadásait megtéríti, és hogy mindezek egyenként azokat az összegeket teszik ki, a melyeket a felebbezési bíróság felperesek javára egyenként megítélt ; e mellett a tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint ezekben az összegekben alperest elmarasztalta ; mert ezeknek a követeléseknek alapjául szolgált és fent ismertetett ténykörülmények törvénybe, vagy egyenesen a jó erkölcsökbe nem ütköznek ; alperes pedig a fentiek szerint történt egyenes megbízásánál és egyenes fizetési Ígéreténél fogva