Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

13° 82. Az ítélet csak a perben álló felek közötti jogviszonyt szabályozza, és egyedül a jogalap azonossága miatt itélt dolog esete fen nem foroghat. Az itélt dolog fenforgása a feleknek arra alapitott kifogása nélkül hivatalból figyelembe nem vehető, mert a magánjog a perben is a felek szabad rendelkezéseinek van alávetve, amiből önként következik, hogy a felek lemondhatnak arról az előnyről, melyet nekik a jogérvényes itélet nyújt. (Curia 1904 június 27. 3421/904. sz. a.) = V. ö. Dtdr III. f. VI. k. 111. sz. határozattal. 83. A vagyonközösség megszüntetése iránti perekben is, ha a keresetnek hely adatott, a közösség megszüntetésének eltűrésére kötelezett aiperes pervesztesnek tekintendő, ki mint olyan az 1881 : LIX. tcz. 69. §-a értelmében perújítással élhet. A perujitás megengedésének az 1881: LIX. tcz. 69. §-ának 2. pontjában meghatározott előfeltétele fen nem forog, ha a tanuk csak olyan ténykörülménynek a bizonyítására hivattak fel s azok tényleg csak olyan ténykörülményt bizonyítottak, mely az alapperben közokirattal már bizonyittatott: az ujitott perben használt tanubizonyiték a valóságban nem uj bizonyíték, hanem újra bizonyítása az alapperben más módon már bizonyított ténykörülménynek. (Curia 1-904 június 28. 5174/903. sz. a) * * — V. ö. Dtár III. f. XII. k. 36. határozatot : az alapperben már kihallgatott tanú a perujitás megengedhetöségének szempontjából uj bizonyítéknak csak akkor tekintendő, ha más ténykörülményre hivatik fel.