Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

IX söbbi időpontban adás-vételi szerződést fognak kötni az ingatlanra, az ily szerződésre nézve az adásvételi szerződésre vonatkozóan íenálló jogszabályok nem alkalmazhatók s a haszonbéri szerződés felmondliatásár i s annak megszüntetésére alapul el nem fogadhatók 170 A jóhiszemű végrehajtatóval szemben, aki a végrehajtást szenvedő javára bekeblezett és azt holtiglan megillető haszonélvezeti jogra vezetett kielégítési végrehajtást, az a körülmény egymagában, hogj a haszonélvezetre jogosított a haszonélvezetről lemondott, a végrehajtás alá vonás megszüntetésére alapul nem szolgálhat .._ — 191. Habár a peres felek közt kötött bírói egyezség ítélet erejével bir, mindamellett, mint a feleknek ügyleti ténye, szerződésnek tekintendő s mert a megtámadhatóság szempontjából nem tesz különbséget, hogy valamely szerződés bíróság előtt jött-e létre vagy sem, amennyiben érvénytelenségi ok fenforog, a bíróság előtt kötött egyezségnek birói uton való megtámadása kizárva nincs — d~ 311 223. Az ingatlan árverési vevője és z felperes az előleges adás-vételi szerződésben akként állapodtak meg, hogy mihelyt az ingatlan telekkönyvileg az előbbi nevére iratik, a végleges adás-vételi szerződés megkötendő. Az ingatlan árverési vevője ennek nem felelt meg, hanem az ingatlant önkéntes árverés alá bocsátotta, amelyen azt fivére, aki ezen szerződésről tudomással birt, megvásárolta, és saját nevére átirattá. Kimondatott, hogy az előleges adás-vételi szerződés joghatályának kezdete az ingatlanok megszerzése tekintetében visszahat arra az időpontra, amelyben az ingatlanok tulajdonjoga árverési vétel czimén az árverési vevőre bekebeleztetett. Ezen időtől kezdve az ingatlan jogszerű tulajdonosának a szerződéses vevő tekintendő, az árverési vevő azok fölött rendelkezési joggal nem birt s azt önkéntes árverés alá sem bocsáthatta ; amiért is a felperes, mint az árverési vevő jogutóda szerzett jogainak érvényesítése végett törlési keresettel a rosszhiszemű vevő ellen fölléphet, mert a rosszhiszeműség következményei nemcsak a magán-, de az árverési jogügyletekre is egyaránt kiterjednek. Az a körülmény, hogy a telekkönyvi állapot időközben változást szenvedett, a kereset elutasítására okul nem szolgálhat, mert a per a kereset beadásának időpontjában fenállott viszonyok tekintetbe vételével bírálandó meg. .„ ... ... ... _A. -__ _i_ ... 354. 267. A vásártartási jog azzal a kikötéssel engedtetett át, hogy a jogosult a jövedék hasznosításából befolyt jövedelem egy részét á kincstárnak megfizetni köteles, utóbb az 1870: XLII. tcz. 13. §-a rendelkezése következtében alkotott szabályrendelet alapján a jogosult a vásárilletéken kivül heti s napi vásárokon helypénzt is szedett. Tekintettel arra, hogy a vásártartási jog nemcsak az évi, hanem a heti s napi vásárok tartására is kiterjed, és hogy a helypénzszedés joga a vásártartási jognak a folyománya, az ezen czimén befolyt jövedelem aránylagos része a kincstárt illeti ... ... 4^;