Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

45 járandóságának a foglalástól feltétlenül mentesített kétharmad rész felett szabadon ne rendelkezhessék, és ennélfogva bele ne egyezhessék, hogy abból adóssága kielégíttessék. — Visszakövetelési igény csak oly teljesítés esetében érvényesíthető, amely teljesítés semmis, vagy megtámadható ügyleten alapul. (Budapesti kir. tábla 1904. évi márczius 2;. I. G. 412, 903- sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, ennek következtében a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A tényállás szerint az alperes a felperes nyugdijából havonként 28, illetve 24 K-t levonásba hozott az alapon, hogy a felperes a levonásba beleegyezett abból a czélból, hogy a visszatartott összeg az államvasuti hivatalnokok takarék és előlegezési egyletétől kölcsönvett összeg törlesztésére fordittassék. Felperes a visszatartott összeg megtérítését azon az alapon követeli, hogy beleegyező nyilatkozata a nyugdijra nem vonatkozik, továbbá, hogy az egyezség alapjául szolgáló nyilatkozat az 1881 : évi LX. tcz. bo. §-a értelmében hatálytalan. A felebbezési bíróság az egyezség hatálytalan voltát megállapította : az alperes felülvizsgálati kérelmében azonban a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése, illetve helytelen alkalmazása miatt támadja meg. Ez a panasz alapos, mert a megállapított tényállás szerint a felperes bármi néven nevezendő illetményéből való levonásba beleegyezett, a nyugdíj pedig a felperesnek fizetési oly illetménye, amit megelőző hivatalos alkalmaztatása alapján nyer, továbbá mert az idézett 00. §. csak attól a beleegyező nyilatkozattól vonja el a jogi hatályt, amely nyilatkozat a végrehajtást szenvedő féltől ered, minthogy azonban felperes maga sem állítja, hogy ellene végrehajtás vezettetett, a végrehajtási törvény 60. §-ának esete a jelen ügynél nem forog fenn. Minthogy pedig jogszabály, hogy önjogu személy a tulajdonát képező tárgyakkal szabadon és korlátlanul rendelkezik, amiből egyszersmind következik, hogy az 1881 : évi LX. tcz. 55. §. és 60. §-ának első bekezdése nem zárja ki, hogy a végrehajtás esetében is a végrehajtást szenvedő köz-