Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

36 munkát kényszer nélkül végezte, és figyelembe véve azt, hogy felperesnek, mint saját előadása szerint 1887 óta az államvasutak szolgálatában álló kőmives munkásnak tudnia kellett azt, hogy kiduczolás nélkül a csatorna falának beomlása nincs kizárva, kétségtelen, hogy felperes, midőn a falazáshoz kiduczolás nélkül hozzáfogott, a saját gondatlanságával is hozzájárult a maga megsérüléséhez s ehhez képest károsodásához. Minthogy pedig jogszabály, hogy abban az esetben, ha a kár előidézésében mindkét félnek része volt, a kárt közösen viselik, ennélfogva alperest a kárösszeg felének, 500 K-nak, mint évi járadéknak megfizetésére kötelezni, egyébként pedig felperest keresetével elutasitani kellett. (1903 márczius 26-án 8585/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy az évjáradék összegét 1100 K-ban állapitja meg, stb. Indokok: Való ugyan, hogy felperesnek, mint kőmivesnek, tudomással kellett birnia arról, hogy a bedőlt csatorna kikövezése annak kiduczolása nélkül veszélylyel jár, mindazonáltal az a körülmény magában véve, hogy felperes a reá bizott munka végzéséhez a csatorna kiduczolása nélkül fogott hozzá, a kár viselésének megoszlására döntő sulylyai azért nem birhat, mert a birói gyakorlat által állandóan követett annál a jogszabálynál fogva, mely szerint a munkaadó kötelességét képezi mindazoknak az óvintézkedéseknek a megtétele, amelyek a munkás testi épségének megóvására szükségesek, a munkaadó alperes tartozott a csatorna kiduczolásáról gondoskodni annál is inkább, mert alperesnek a munka ellenőrzésével megbízott közegei tudatában voltak annak, hogy a csatorna kiduczolása a munkások testi épségének megóvása szempontjából feltétlenül szükséges ; ámde alperesnek közegei a csatorna kiduczolása iránt nemcsak nem intézkedtek, hanem ellenkezőleg elnézéssel voltak a tekintetben, hogy a csatorna kikövezése annak kiduczolása nélkül vétetett foganatba. Ehhez képest az elsőbiróság által alapul vett kármegoszlás mellőzésével az elsőbiróság Ítéletét ennek megfelelően megváltoztatni és alperest a felperest ért egész kár megtérítésében marasztalni kellett. (1903 június 24-én 4338/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik az