Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

•9 hoz, de ez az előadás a tanuk vallomásával valótlannak bizonyult; különben is, ha a vasút közegei ilyen elnézést gyakoroltak volna is, ez az elhunyt vétkes gondatlanságát nem szüntette volna meg. Mindezeknél fogva felperes keresetével elutasítandó volt. (1902 június 18. 5651/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsóbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1903 február 25. 6842/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete felhívott indokaiból helybenhagyatik. 1 XSiüti J 12. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára nézve magában véve befolyással rendszerint nem bír. — Az ingatlan tulajdonosa, aki nem vállalt kifejezetten szavatosságot a vadállomány iránt, s nem kötelezte magát kifejezetten arra, hogy bizonyos területen a legeltetést gyakorolni nem fogja, nincs elzárva attól, hogy azért, mert a területet vadászatra bérbe adta, azt a gazdasági elvek szerint használhassa. — A kir. kincstári ügyészség által kifejtett perbeli működés az ügyvédi munkálattal egy tekintet alá esik. (Curia 1903 deczember 15. I. G. 405/903. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes elsősorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság bizonyítékainak mellőzésével jogszabályt sértett, mivel azokkal azt óhajtotta bizonyítani, hogy a szerződés megkötésénél tévedésben volt, és felperes által megtévesztetett, amennyiben a kibérelt terület vaddúsnak állíttatott, holott a terület e kellékkel nem bír, és mivel bizonyítékaival azt is bizonyítani óhajtotta, hogy a terület a felperes által gyakorolt legeltetésnél fogva czéljának megfelelőleg nem használható. E panasz megállható alappal nem bir, mert az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára nézve magában véve