Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XXVI Sorsjegyek. iiQ. A sorsjegy szövege szerint az arra eső nyeremény a játékterv szerint kifizettetik a sorsjegy visszaadása ellenében. E szerint a fizetési igéret nem valamely megnevezett személy részére, hanem annak a részére szól, aki a sorsjegyet visszaadja, minélfogva a sorsjegynek birtokosa a kibocsátó sorsjegytársulattal szemben feltétlen hitelezőnek jelentkezik, a kire nézve maga a papir képviseli az értéket; mint ilyen pedig e sorsjegy a bemutatásra szóló forgalmi papir lényeges kellékével bir. Minthogy a bemutatóra szóló papir birtokosának joga önálló s a követelést nem az előző jogán érvényesiti, a nyereményt követelő felperes a sorsjegy birtokán kivül egyéb bizonyitékot nyújtani nem köteles. Az adós azonban az ilyen papirnál is bizonyíthatja, hogy a bemutató nem jogszerű birtokos, így például a sorsjegy olyan birtokosa nem követelheti a nyereményt, aki az elárusítótól küldött sorsjegyet egyszerűen megtartja s a vételárt a húzásig ki nem fizeti; mert a sorsjegy csupán vételi ajánlatként jutott biztokába, és ő az elárusító vételi ajánlatát kellő időben el nem fogadta, az elárusító pedig az ajánlathoz a húzás megtörténtéig kötve nincs, és igy a már csak a húzás megtörténte után tett elfogadási nyilatkozatot visszautasíthatja ... 225. 12c Aki a neki beküldött osztálysorsjegy árát a húzás első napján, tehát oly időben tette póstára, midőn a húzás eredményéről még nem birhatolt tudomással és a midőn még a sorsjegy ki nem húzatott, a sorsjegyárusitónak a sorsjegy megküldésében foglalt vételi ajánlatát a sorsjegy árának megküldése által elfogadta és a vételi ügyletet megkötötte, még az illető sorsjegy kihúzása előtt reményvételi ügyletet kötött és igy a még ki nem húzott sorsjegyet megszerezte, s ennélfogva a sorsjegyre esett nyereményt jogosan követelheti. Nem döntő az a tény. hogy az árusító a vételárat postautalvány utján csak a sorsjegy kihúzása után kapta kézhez, mert kereskedelmi törvény 320. §-a értelmében oly szerződésnél, mely távollevők közt keletkezett, a megkötés idejéül azon időpont tekintetik, melyben az elfogadási nyilatkozat elküldetett, vagy elküldés végett feladatott; a feladás pedig az illető sorsjegy kihúzása előtt, tehát kellő időben történt ... 228 Vétel. 79. Ha az eladó az árura bizonyos kijelentéseket tesz, de a felek az ügylet megkötésénél nem jelentik ki, hogy az ügyletet eme kikötések mellett kötik meg, s igy a fenforgó körülményekből kitetszőleg az eladó kijelentései csak az eladóknál szokásos ajánlgatások, dicsérgetések fogalma alá esnek, ezek kötelező erővel csak akkor birnak, ha az eladó részéről csalás forog fen. — Jogszabály az, hogy az eladó a dolog olyan meg nem igért tulajdonságaiért