Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

124 velők szemben a kereskedelmi törvény 254. §-ában meghatározott elévülési idő már a szövetkezet feloszlása előtt lejárt. (Curia 1904 január 14. 1273/903. sz. a.) A veszprémi kir. törvényszék: Felperesnek 624 K üzletrész követelését s járulékait a csődtömeggel szemben valódinak elismeri, a második osztályba sorozza s ezenfelüli keresetével felperest elutasítja. Indokok: A C. alatt bizonyitja, hogy felperes a szövetkezetnek 1894-től 1899 deczember 31-ig terjedő évtársulásában. mint tag, résztvett és összesen 624 K-t befizetett. A D. a. bizonyítja, hogy az 1900. évi márczius 18-iki közgyűlés az üzletrészeknek s az egyes üzletrészek után esedékes osztalékoknak kifizetését elrendelte. Az 1868 : LIV. tcz. 154. § a alapján köztudomásúnak megállapíttatik, hogy a most csődben levő alperes szövetkezet sok éven át hamis mérlegek alapján fizetett osztalékokat s hogy az 1900 márczius 18-án jóváhagyott mérleg is hamis volt. A kereseti tőkét és járulékait a csődtömeggel szemben valódínak kellett kimondani, mert felperesnek, aki 1899. évi deczember 31-én megszűnt a szövetkezet tagja lenni, kereseti igénye a szövetkezet felszámolásának elhatározása előtt lejárt, vele szemben az elévülési határidő a kiválás idejétől, 1899. deczember 31-tól számítva 1900 decz. 31-én befejeződött (kereskedelmi törvény 254. §.). Az a körülmény, hogy a feloszlás az emiitett idő után, bár az üzletrész tényleges kifizetése előtt bekövetkezett, a tag követelésére befolyással nincs, üzletrészére vonatkozólag a társaság hitelezője lett, követelését a csődben érvényesítheti. Igaz, hogy az akkori mérleg szerint a keresetben érvényesített tiszta nyereség is jutott a szövetkezeti tagokra, de ma már bizonyos, hogy az a mérleg hamis volt, a valóságban az alperes szövetkezetet 1900 előtt már olyan súlyos veszteségek érték, hogy vagyonhiányt és nem nyereséget kellett volna kimutatnia. Azt lehet mondani, hogy felperes az akkori mérleg megállapítása szerinti osztalékot jóhiszemüleg fel sem vehetné, sőt azoktól, akik tudták, hogy az osztalékot rosszhiszemüleg felvették, törvénytelen, alapszabályellenes mérleg alapján, még osz-