Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XI nem a zárgondnok, illetőleg a háztulajdonos nem a zárgondnok hozzájárulásával kötötte meg, nem mondható ki érvénytelennek. Az a körülmény, hogy az a ház, amelyben a bérelt lakás van, esetleg a bértartam vége előtt elárvereztethetik, előre nem zárja ki a bérleménynek az egész szerződési időtartam alatti használatát, és szükségképen nem következik belőle az, hogy a bérlő bérleti jogától el fog esni, amely eset beálltával a bérlőnek csak esetleges kártérítési igénye származnék, de a ház elárverezésére vonatkozó lehetőség a bérszerződés érvénytelenítésére vagy felbontására jogszerű alapul el nem fogadható _„ — ... — ... ... ... ... 5 12. Az ingatlan tulajdonosa, aki nem vállalt kifejezetten szavatosságot a vadállomány iránt, s nem kötelezte magát kifejezetten arra, hogy bizonyos területen a legeltetést gyakorolni nem fogja, nincs elzárva attól, hogy azért, mert a területet vadászatra bérbe adta, azt a gazdasági elvek szerint használhassa . . ... — ... 19 92. Mig a haszonbérleti viszony fenáll, a haszonbérbe adó a bérlőtől csak a szerződés teljesítését, esetleg a szerződés megszegése miatt ennek megszüntetését jogosult követelni, mely utóbbi esetben kártérítési igényeit is érvényesítheti, a haszonbéri szerződés fentartása mellett azonban kártérítést nem követelhet ... ... ... — 168 93. Általános jogszabály egyrészről, hogy jogi beszámítás alá csakis a szerződés feltételeit számbavehető módon sértő cselekmények esnek, másrészről, hogy a haszonbérbe adó, ha a haszonbérlőnek szerződésellenes cselekményényéről tudomással bir, és ennek ellenére föl nem szólal, hanem a szerződési viszonyt a folyamatban levő gazdasági év lejárta után is minden fentartás nélkül tovább folytatja, a szerződés feltételeinek megszegéséből származtatható felmondási jogáról lemondottnak tekintendő— ... — ... ___ 169 110. A bérbeadó a bérlet tárgyának a szerződésszerű czélra való használhatóságáértfelelős; ha a bérelt dolognak a szerződés megkötésekor a bérlet czélját és szerződésszerű használatát illetőleg bár csak hallgatag kikötött külön tulajdonsága, a bérlet tartama alatt de nem a bérlő hibájából vagy vétkességéből elenyészik, a bérlett dolognak beállott s a szerződésszerű használatot kizáró ezen hiánya miatt a bérlő a bérleti viszony megszüntetésével kártérítést követelhet. Hogy a bérlő a beálló eshetőségről a kibérlés alkalmával tudott, csak a kártérítés terjedelmére birhat befolyással ... 206 113. Egyetemleges kötelem nem egyedül a feleknek kifejezésre jutott akaratából, a törvény külön rendeletéből vagy tiltott cselekményekből eredhet, hanem keletkezhet az magának a jogügyletnek természetéből, a jogügylet tárgyának oszthatatlanságából. A bérbe vett vadászati jogot minden egyes bérlőtárs a maga teljességében gyakorolhatja, a miből viszont a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlansága s ebből a bérlőtársaknak a bérbeadóval szemben egyetemleges kötelezettsége következik ... — ... ... ._. ... ... 217