Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

104 tatja, azt a jogcselekményt, melylyel az alperes a közadós kereskedelmi társaság tagjaitól 1900 február hóban lisztet és egyéb árut kapott követelésének kielégitésére, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak nyilvánitja, stb. Indokok: A megtámadási jog elévülésére vonatkozó alperesi kifogás figyelmen kivül hagyása tekintetében az elsőbirósági ítélet indokolását a kir. tábla is elfogadta. A kereset arra van alapítva, hogy alperes 1900 márczius elején, mikor a közadós czég már fizetésképtelen és a fizetéseinek megszüntetése már köztudomású volt, 1600 K értékű lisztet vitt el a közadóstól követelésének kielégitésére és ezzel a többi hitelezőket megkárositotta. Az alperes beismerte, hogy ő 1271 K értékű lisztet és korpát kapott a közadós czég tagjaitól követelésének kiegyenlitésére. A közadósnak az a cselekménye, melylyel adósságát nem, mint kötelezve volt, készpénzben, hanem árúk átadásával, tehát oly módon törleszti t?S, melyre kötelezve nem volt, tette pedig azt akkor, mikor a hitelezőnek tudnia kellett azt, hogy ily kielégítéssel a többi hitelezők megkárosittatnak, a csődtörvény 29. §-a alapján megtámadható. A C. a. hivatkozott bizonyítványból kitűnik az, hogy akkor a társaság egyik tagja, ifj. P. J. végrehajtásokkal tömegesen üldöztetett, és kétségtelen volt az, hogy B. S.-nak üzlettársként való belépése után sem volt képes a czég fizetési kötelezettségének eleget tenni. Midőn tehát alperes a közadós társaság tagjaitól árúkat vett át követelésének kielégitésére, tudva közreműködött a többi hitelezőknek megkárositására, mert ezzel elvonta egyedül saját javára a közadós társaság oly vagyonát, mely miután a fizetésképtelen kereskedő a csődnyitás kérésére van kötelezve, e kötelezettség teljesítése esetében az összes hitelezők aránylagos kielégitésére volt volna fordítandó. Minthogy pedig a közadósnak a fizetések megszüntetése után történt oly jogcselekményei, melyekről a másik fél tudta, hogy azok a hitelezők megkárositására irányuló szándékkal történtek, a csődtörvény 29. §-a szerint megtámadhatók, még pedig akkor is, ha azok a csődnyitást megelőzően több mint hat hónappal jöttek létre : ezeknél fogva a közadós fenti jogcselekményét hatálytalannak kellett nyilvánítani. (1902 szept. 30-án 1705/902. sz. a.)