Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

8o részben elveszése folytán érhető veszteség tekintetében az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak vagyoni felelőssége megállapittassék. I. K , F. I. és N. O. felperesek azonban nem igazolták, hogy a Hunnia gépgyár részvénytársaságnak részvényesei. Őket tehát már ez okból nem illeti meg kereseti jog alperessel szemben. Gr. E. D. i. r. felperes részvényesi minősége a letétben levő 1143 drb bemutatóra szóló részvény birtokával igazolva van ugyan. De az egyes részvényes a részvénytársaság igazgatóságával és felügyelő-bizottságával közvetlen jogviszonyban nem áll, ennélfogva egyes részvényes vagy a részvényesek egy bizonyos hányada az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai ellen kártérítési keresettel csak akkor léphetne fel, ha a törvénynek volna oly intézkedése, amely az egyes részvényesnek vagy a részvények egy bizonyos hányadának ezt a jogot kifejezetten megadná. De a kereskedelmi törvény 176. §-ának azon rendelkezése, hogy a részvényeseket a társaság ügyei tekintetében megillető jogokat a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja, az egyes részvényesnek az igazgatóság és felügyelő-bizottság elleni kereseti jogát kizárja. A 174. és 175. §-ok szerint az egyes részvényesnek, illetőleg az alaptőke Vio részét képviselő részvényeseknek adott kereseti és felléphetési jog pedig a részvényest nem kártérítés iránt s nem az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai ellen illeti meg. Olyan törvényes intézkedés pedig nincs, mely az egyes részvényest vagy az alaptőke bizonyos részét képviselő részvényeseket az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak felelősségire vonására feljogosítaná. Ezek szerint a kereskedelmi törvény 189., 195., és 196. §-ai a bennök megállapított felelősséget csak magával a részvénytársasággal és harmadik személyekkel szemben állapítják meg, de nem állapítják meg az egyes részvényesek irányában. Igaz ugyan, hogy a Hunnia részvénytársaság ellen csőd nyittatott, de ez a körülmény nem jogosíthatja fel 1. r. felperest mint részvényest, az előadottak értelmében csupán magát a részvénytársaságot megillető kereseti jog érvényesítésére. Különben a csődnek a részvénytársaság ellen megnyitása a kereskedelmi törvény 201. §-ának 4. pontja értelmében a társaságnak csak feloszlását vonja maga után, vagyis a társaság a csődnyitás után üzlete körében tovább nem működhetik, de a társaság a csőd-