Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

67 részlegesen utalványozható összeg megjelölése hiányában nem vélelmezhető, hogy a felperes a hátralékban maradó tartozás kamatairól lemondott, bizonyos az is, hogy a most fölemiitett körülmények az alperest a kamatfizetés alól fel nem menthetik. Minthogy azonban a felszólítást az alperes legfeljebb 1895 márczius 31-én kaphatta meg s igy késedelme csupán április 30-án kezdődik; minthogy továbbá a kamat ugy a kereskedelmi törvény 285. §-a, mint különösen a felekre kötelező alapszabályok 50. §-a szerint csupán az üzleti év végén és nem félévenkint tőkésíthető : a kir. törvényszék a kamatokat 1895. évi április 30-ától számította és évenkint tőkésítette s az alperest csak az igy kiszámított kamathátralék megfizetésére kötelezte. A most felhozottak indokolják a kereset figyelembe nem vett egyéb kérelmének az elutasítását is. (1901 aug. 27-én 18,440/901. sz. a.) A budapesti kir. tábla: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: Annak következtében, hogy az alperes kormányhatósági jóváhagyás mellett jegyzett a felperesi részvénytársaságnak ugy törzs-, mint elsőbbségi részvényeiből, alperesre mint részvényesre az F. a. csatolt és ugyancsak 1895 márczius 6-án kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok határozmányai kötelezők. Az elsőfokú bíróság ítéletének felebbezett része ezekből és az abban felhozott vonatkozó indokokból helybenhagyandó volt. (1902 június 25-én 8290/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. táblának Ítélete helybenhagyatik az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva és a felebbezésben felhozottakra tekintettel még azért, mert hogy alperes a felperes részvénytársaságnak tagja lett, bizonyítja az a körülmény is, hogy a részvénytársaság alakuló közgyűlésén a G. a. melléklet szerint résztvett. = Az aláírót a bankkölcsön késői kézhezvétele a kamatfizetési kötelezettség alól nem mentesiti. (Dtdr III. f. XVIII. k. 137. sz.) 5*