Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

6i Indokok: Felperes a kereseti összegeket mint törzsrészvények vételárát követelte, de a C. alatti okirat szerint kötött ügyletet nem lehet adásvételi ügyletnek minősíteni. A C. a. okirat oly kötelezettséget tartalmaz, hogy alperes a kiépitendő vasútvonal épitési költségéhez az okiratban kitett összeggel hozzájárul, az pedig, hogy alperes a hozzájárulást törzsrészvények ellenében igérte. nem minősíti az ügyletet törzsrészvények vételére irányuló ügyletté, hanem annyit jelent, hogy alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a vasút építése végett alapítandó részvénytársaság alapításában mint törzsrészvényes 10,000 K erejéig résztvesz. Ennélfogva az eset megítélésénél nem a vételi ügyletre vonatkozó iogszabályokat, hanem a C. alatti okiratban emiitett és a h. é. vasúti részvénytársaságokra vonatkozó 1888. évi IV. tcz. szabályait és a részvénytársaságok alakulására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A felperes részvénytársaság a vasút kiépítése végett a C. a. okirat aláírása utáni időben olykép alakult meg, hogy a törzsrészvénytőke a közgyűlési jegyzőkönyv 1 —10. t. a. felsorolt törzsrészvényesek hozzájárulásával volt biztosítva és a törzsrészvények a törzsrészvényesek közt oszlottak meg. E hozzájárulások közt alperes hozzájárulása nem foglaltatik. Minthogy pedig az alperes által a C. a okiratban vállalt kötelezettség annyit jelent, hogy alperes a vasút kiépítése végett alapítandó részvénytársaság alapításánál mint törzsrészvényes részt vesz és felperes alperes hozzájárulásának tekintetbe vétele nélkül alakult meg, ennélfogva alperesnek a C. a. vállalt kötelezettsége megszűnt. Felperes álláspontja az, hogy felperes a kereseti összegeket a részvénytársaság megalakulásának körülményeitől függetlenül követelheti és hogy a kereseti követelés megállapítására elégséges, ha felperes az alperesre jutó törzsrészvények kiszolgáltatására való készségét és képességét a törzsrészvények letétbe tételével kimutatja. Ez a felperesi álláspont nem egyeztethető össze az 1888. évi IV. tcz. czéljával. Az 1888 : IV. tcz. 10. §-a szerint a h. é. vasúti részvénytársaságra nézve a kormány határozza meg a névleges és a tényleges épitési tőkét és a kibocsátandó czimletek egymáshoz való arányát, azaz a kormány határozza meg,