Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

62 hogy mennyi tőkét használhat fel a vasút kiépítésére s a tökének mily részét szerezheti be törzsrészvények kibocsátása által. Tehát ha a törzsrészvények ellenében vállalt hozzájárulások összege nagyobb, mint amennyi törzsrészvénytökét a részvénytársaságnak tel szabad használni, akkor a részvénytársaság megalakulásakor a hozzájárulások egy részét mellőzni kénytelen. Ugy ebből, mint a részvénytársasági viszony természetéből következik, hogy azok az aláírók, kiknek a törzsrészvények ellenében vállalt hozzájárulása a részvénytársaság megalakításánál mellőztetik, ez által a vállalt kötelezettség alól szabadulnak, mert a részvénytársaságnak nem szabad több törzsrészvény-hozzájárulást felhasználni, mint amennyi­vel megalakult, de nem is rendelkezhetik több törzsrészvénynyel, mint amennyi a megalakuláskor az alakulásban résztvevők közt kiosztatott. A jelen esetben felperes letétbe tett 3000 K törzsrészvényt, de nem nyilatkozott abban a kérdésben, hogy mily uton szerezte meg a törzsrészvényeket. Ha megengedhető volna, hogy a rész­vénytársaság ily körülmények közt oly aláírótól követelhesse törzs­részvények ellenében a hozzájárulást, akit az alakuláskor nem vett figyelembe és akinek részére az alakuláskor nem tartott fen törzsrészvényeket, akkor ez annyit jelentene, hogy a részvény­társaság egyik vagy másik oly törzsrészvényestől szerezheti vissza a törzsrészvényeket, aki az alakuláskor törzsrészvényeket kapott. Már pedig ez az eljárás a kereskedelmi törvény 161. §-a értel­mében tilos. Ha pedig a részvénytársaság a letétbe tett törzsrészvé­nyeket valamely törzsrészvényestől oly módon szerezte vissza, hogy az alperes által fizetendő hozzájárulás összegét behajtás után a törzsrészvényeket visszaadó törzsrészvényesnek fogja kiadni, akkor ez az eljárás annyit jelentene, hogy a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság megalakulása után jogosítva van valamely részvényest a részvényesi kötelezettség alól felmenteni és helyette más aláírót részvényesnek tekinteni, ami pedig a részvénytársasági viszony természetével ellenkező és visszaélésekre vezethető eljárás volna. Minthogy e szerint alperesnek a C. a. okirattal vállalt köte­lezettsége megszűnt akkor, amikor a részvénytársaság alperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom