Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

xxx r azonban az egyes részvényesek azon az alapon, hogy a közgyűlés hatáskörét túllépte, meg nem támadhatják. — Ha a részvénytársaság választmánya az ügyész választását az alapszabályok ellenére érdekelt tagjainak részvételével ejtette meg, ez a választás a részvényLársaságot harmadik személylyel szemben sem kötelezi s a közgyűlés azt az alapszabályok meg nem tartása miatt helyesen mondotta ki érvénytelennek. Érvénytelen e választás az érdekelt tagok részvétele következtében akkor is, midőn a megválasztottnak az esetben is megvan a többsége, ha a ráesett szavazatok számából az érdekeltek szavazata leüttetik. — ... — — — 225 119. Közgyűlési határozat megsemmisítése iránt folyó perben kimondatott, hogy ha a részvények a közgyűlés előtt a közgyűlésen vaió szavazhatás végett a vonatkozó meghívókon megjelölt pénztárnál leiétettek, az erről szóló téritvény, amely szerint a részvények különben is csak a téritvény ellenében adatnak vissza, felperes részvényesi minőségét és ebből folyólag kereshetőségi jogát teljesen igazolja __. — --- — --- -- — — ----- - - 233 J20 Az a körülmény, hogy a félnek valamely ügyletnél tőrtént eljárása a másik felet az ügylettől való elállásra esetleg: feljogosítja, nem szolgálhat jogos indokul arra, hogy ez a fél ugyanazon alapon egy a felek közt fenálló másik, teljesen önálló ügylettől is egyoldalúan elálljon. — Megosztható teljesítés esetében, amennyiben a vételügylet egészben vagy részben még nem teljesíttetett, hanem valamely részlet teljesítése az egyik szerződő fél részéről megtagadtatott, a másik fél az ügyletnek arra a részére nézve, amely még nem teljesíttetett, tehát az összes még hátralevő részletek tekintetében a szerződéstől a kereskedelmi törvény 352. és 353. §§. értelmében visszaléphet; a kereskedelmi törvény 358. §-nak rendelkezése pedig megosztható teljesítés esetében csak a már a teljesített részletre nézve nem ad a szerződésszegő féllel szemben a másik félnek jogot a visszalépésre ... ... ... .._ __. ... ___ 234 128. A biztosítási feltételek ama pontja, amely szerint a biztosítási szerződésnek a hatályba lépése, tehát a biztosítási koczkázat viselésének megkezdése ahhoz a határozott feltételhez köttetett, hogy az első biztosítási díjrészlet tényleg lefizetressék és eme fizetés ellenében a biztosítási kötvény a biztosított félnek kiadassék, tekintettel arra. hogy a kötvény szövegében a biztosítás kezdete (a koczkázat viselése megkezdésének időpontja) naptárilag meghatározva nincs, a kötvény szövegével nem áll ellentétben és ennélfogva ez a kikötés joghatályos. Ha már most a biztosító társaság a biztosítási kötvényt a biztosítási díj ki nem fizetése folytán a biztosítottnak ki nem szolgáltatta, a biztosítási szerződés az emiitett feltétel be nem következése folytán hatályba nem lépett, a biztosító társaság koczkázatot nem is viselt, a koczkázat ellenértékét képező biztosítási dijat tehát nem követelheti. (Budapesti kir. tábla). ... 256