Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

könyvi helyszínelés óta a felperes község tulajdonát képezték és képezik, a hivatkozott ingatlanok mellett a fentiek szerint támadt, a rendelkező részben felsorolt területekre felperes község tulajdonjogát meg kellett Ítélni annyival inkább, mert az 1885. évi XXIII. tcz. előtt kifejlődött joggyakorlat is a hivatkozott törvényczikkel lényegileg azonos volt, amennyiben a viznek partján támadt uj területekre nézve a parti birtokos tulajdonjogát elismerte. Alperesnek ezzel ellenkező és az úrbéri egyezségre alapított fejtegetéseit a hivatkozott törvény és törvényes gyakorlattal szemben nem lehetett figyelembe venni, ha pedig alperes uradalom a part- és vizhasználat jogát gyakorolta is, az esetleg csak a halászatról szóló 1888. évi XIX. tcz. 3. §-a értelmében jöhetett annak idején figyelembe, de a jelen perben nem döntő. (1900 április 7. 0309/900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság által felperes javára megítélt ingatlan területek a Duna medréből még az 1885 : XXIII. tcz. hatálya előtt alakulván, e törvényczikkre való hivatkozásnak ugyan nincs helye, de kétségtelenül felperest illeti a jelzett területek tulajdonjoga : mert a hivatkozott törvényczikk életbeléptetése előtt is az a jogszabály volt irányadó a peres kérdésre, hogy a vizek medre a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze és mert az alperes által felhívott 1857 augusztus 3-án és 1868 április 20-án kelt egyezségek nem tartalmazzák a part tulajdonjogának alperes javára való fentartását. Nem jöhet figyelembe alperes azon érvelése sem, hogy a C. a. vázrajzon a felperes parti birtoka és a Duna között kitüntetett vörös színnel festett partszalag és 7766. hr. számmal jelölt ut is azt mutatja, hogy a part alperes tulajdonát képezte, mert éppen a vörös színnel festett területek képezik a per tárgyát s a szakértő véleménye szerint az emiitett ut a Dunaág elzárása előtt még folyammedret képezett ; továbbá nem érinti felperes tulajdonjogát az a körülmény, hogy a megítélt területek a betétszerkesztéskor alperes tulajdonául jegyeztettek be ; mert az eredeti felvétel alapján történvén, felperes az elbirtoklási időn belül az alperes mint nem harmadik szerzővel szemben való jogát a törvény rendes utján érvényesítheti. Ezen és az elsőbiróság által