Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)
2 hogy az így megkezdett aláírás egyenes vagy vízszintes vonalban történjék, a törvény nem szabja meg. (Dídr u. f. III. k. 94. sz., XXXV. k. 24. sz., III. f. XXI. k. 44. sz.) 3A tulajdonos, akinek épülete lángban áll, az oltás által a maga dolgát, nem pedig a másét védi, és ha az oltás czéljából munkásokat fogad, anyagokat beszerez és gépeket bérel, a vonatkozó szerződéseket a maga érdekében köti meg. Az a tekintet pedig, hogy az épületek oltása közvetve a bérlőnek is hasznára válhatik, nem az ügyviselet, hanem csak a gazdagodás szempontjából vezethet arra, hogy a bérlő a költség viselésére köteleztessék. (Curia 1903 január 8. 773,902. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az ezen perben alkalmazandó osztrák polgári törvénykönyv 1036. §-a csak abban az esetben jogosítja fel a megbízás nélkül eljáró ügyvivőt szükségképpen és czélirányosan tett költségeinek a követelésére, ha valamely fenyegető kár elhárítása végett másnak az ügyletét ellátja. Minthogy pedig azt, akit a veszély fenyeget, mindenesetre megilleti az a jog, hogy maga bírálja el, mit lát szükségesnek a veszedelem elhárítására: azok ban az esetekben, amidőn a fenyegetett maga teszi meg a szükségesnek és czélirányosnak talált intézkedést, vagyis amikor maga látja el a saját ügyletét, harmadik személy az idézett §. alapján nem léphet fel igénynyel vele szemben netalán teljesített közreműködésének a díjazása, vagy az ez által okozott költsége megtérítése végett. Nyilvánvaló ugyanis a törvény fentemiitett rendelkezéséből, hogy az id. §-ban meghatározott jogkövetkezménynyel járó megbízás nélküli ügyvitel csak abban az esetben fordulhat elő, amikor az, akit a veszély fenyeget, maga nem láthatja el a saját ügyletét. Es mert az alperesnek azzal az állításával szemben, amely szerint ő a fiumei raktárak égése alkalmával minden lehetőt elkövetett a veszedelem megszüntetésére, a felperes nem bizonyi-