Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)
XXXV Lap tett értéke iránt alperes, mint részvényes ellen indítja, a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 6. §. 5. pontjában irt eset forog fenn ... _„ __. ... --- — — — 198 152. A követelés behajtásával megbizott ügyvéd már ezen megbízatásánál fogva fel van jogosítva arra, hogy a megbízó hitelező követelésének behajtása érdekében a hitelező nevében az utóbbi részére a kereskedelmi törv. 101. §-a szerint biztosított felmondási joggal élhessen. — Felperes volt ügyvédjének az ő nevében teljesített cselekményeit a keresetnek azok alapján való megindítása által kifejezetten jóváhagyván, alperes azon alapon, hogy az ügyvéd a felmondásra felhatalmazva nem volt, kifogást sikerrel nem érvényithet ... 1:1 _ —- ... ... — ... — ... ... 248 163. A biztosítási ügyletek tekintetében ugyanazon rendelkezések alkalmazandók, akár szövetkezet és tagja, akár más biztosító vállalat és szerződő fél közt jött létre a biztosítási szerződés. A szövetkezet alapszabályainak amaz intézkedéséből, hogy a szövetkezet tagja minden biztosított fél, amig a biztosítási dijat az intézet által meghatározott módozatok szerint fizeti, illetve míg biztosítása az intézetnél érvényben van, az következik, hogy a szövetkezeti tag csak a biztosítási dij fizetésével tartozik és ezzel is csak annyiban, amennyiben a biztosítási jog szabályai szerint erre kötelezhető, de ha a dijat nem fizeti és arra nem kötelezhető (kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja), ennek nem az a következménye, hogy a biztosítási díj tőle per utján követelhető, hanem az, hogy a biztosított fél szövetkezeti tagsága megszűnik, mert a felhívott alapszabályok szerint a szövetkezeti tagság a biztosítási szerződés érvényes fennállásával szoros kapcsolatban van— _•— — _ 266 173. Az ügynök mint a társaságnak ügyletek szerzésére megbízottja, megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítási dij összege tekintetében a biztosítottnak kellő felvilágosítást adjon, amiből következik, hogy a kitöltetlen ajánlatot aláiró fél abban az esetben, midőn a biztosítási kötvény a díjösszegre nézve megállapodásellenesen kitöltött ajánlat alapján állíttatott ki, az ügynök által való megtévesztése folytán a biztosítási ügylet érvényes létrejöttét megtámadhatja ___ —- — —. — — — --- 293 174. Állandó gyakorlat által megállapított jogszabály, hogy a vevő a fedezeti vételt rendszerint az ügylet teljesítésének vagy az áru rendeltetésének helyén eszközölheti ugyan, de annak más helyen eszközlése sincs kizárva, e tekintetben a vevő csak a kereskedelmi forgalomban elengedhetetlen jóhiszeműség (hűség és bizalom) által levén korlátozva. A nem a teljesítés vagy a rendeltetés helyén eszközölt fedezeti vétel tehát nem tekinthető feltétlenül érvénytelennek, hanem a fenforgó körülmények alapján döntendő cl az. hogy az ilyen fedezeti vételnél felmerült árkülönbözet öszszege mennyiben lehessen irányadó. (Budapest kir. tábla) ... _.. 295