Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

XXII lévén, ennek perben nem állása a per érdemi megbirálását egyáltalán nem gátolja ... — .-- — — — — -•— — --102. A végrendelet érvényessége, illetve érvénytelensége egyedül azon az alapon bírálandó el, amely alapon az magában a keresetben megtámadva van. — Amennyiben a végrendeletben emiitett ingatlanok azonossága és telekkönyvi, valamint helyrajzi szám szerinti megjelölése más módon megállapítható, egyedül az a körülmény, hogy az ingatlanok telekkönyvi és helyrajzi számai a végrendeletben nincsenek kitüntetve, a végrendelet érvénytelenítésére alapul nem szolgálhat. — Ha az okirat annak záradéka szerint mint végrendelet olvastatott fel s az örökhagyó azt mint ilyent fogadta el, ebben benfoglaltatik az is, hogy az örökhagyó az okiratot végrendeletének nyilvánította —_ — — --- ... —: — .:. 134. Ha az örökhagyó végrendeletileg magának általános örököst jelöl ki és e mellett hagyományt is rendel, és az örökhagyó hitelezője annak utána lép fel követelésének érvényesítése iránt, miután már a hagyomány a hagyományosnak bíróilag átadott, a hagyatéki terhek viselése tekintetében a hitelező a hagyományos ellen csak abban az esetben fordulhat, ha az örököstől az öröklött vagyonból kielégítést nem nyerhet. — Az özvegyi jog is örökösödési természetű, csak a hagyatéki terhek kielégítése után fenmaradó örökségre terjed ki és az örökhagyó adósságainak kielégítését az özvegyi jog nem akadályozza --- —•_ .._ — — — ... 136. A Hármas törvényk. I. 46 : 6. §-ának a családi vagyonra fenállott jogközösségen alapult az a rendelkezése, hogy az atyafiak között az örökösödési jogra elévülésnek soha sincs helye, az ősiség eltörlésével hatályát vesztette, mi kitűnik nemcsak az ősiségi nyiit parancs 9. §-ából, hanem az 1894: XVI. tcz. 89., 103. §§-ból is. — A törvényes képviselet alatt levő kiskorúval szemben az elbirtoklás megkezdhető --- — ... — ... .... ___ 170. Örökösödési perben valamennyi örökösnek perben állására csak akkor van szükség, ha a keresettel harmadik perben nem álló személyek érdekei is érintetnek, s ezek érdekeinek megóvása nélkül a per érdemben meg nem bírálható.-- ... ... 184. A szellemi képességeinek korlátlan birtokában levő végrendelkezőnek az egyik végrendeleti tanúhoz tollba mondott végakaratát ez a végrendeleti tanú a többi három végrendeleti tanú együttes jelenlétében felolvasta és a végrendelkező az okiratot saját végrendeletének nyilvánította. Végrendelkező az okirat felolvasása után beállott elgyengülése következtében az okiratot sem alá nem Írhatta, sem kézjegyével el nem láthatta, mire a tanuk a történteket a végrendelet záradékában konstatálták. Ezen végrendelet érvénytelennek mondatott ki, mert általánosan elfogadott s az 1876. évi XVI. tcz. 5. és 6. §-ai alapján keletkezett folytonos ítélkezési gyakorlattal is megerősített jogszabály, hogy az írásbeli