Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

109 kifejezett kérelme falapján rendelhető el. Minthogy pedig a per adatai szerint ilyes irányú kérelmet peres felek egyike sem terjesztett elő, az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett az által, hogy peres feleknek ágytól és asztaltól való különélését hivatalból elrendelte s ennek folyományaként az ideiglenes női és gyermektartás, s a gyermekek elhelyezése iránt intézkedett, miért is ítéletét megsemmisíteni kellett. (1902. évi november hó 24-én 1976/932. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. 59A nő, aki elhunyt férje végrendeletének azt az intézkedését, melylyel hagyatékának fele részére nejét örökösévé nevezte, elfogadta, nem élhet utóbb azzal a kifogással, hogy a neki örökségképen rendelt vagyon megélhetésére nem elegendő, sem azt nincs jogosítva követelni, hogy az örököstársának örökségkép rendelt ingatlan jutalékokra özvegyi haszonélvezeti joga megítéltessék. (Curia 1903. február 13. 2631/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1840 : VIII. tcz. 16. §. értelmében a férj jogosítva van nejének özvegyi tartását végrendeletileg szabályozni. A jelen esetben örökhagyónak az a végrendeleti intézkedése, hogy hagyatékának fele részére nejét örökösévé nevezte, kétségtelenül magában foglalja a gondoskodást az iránt, hogy neje özvegységében megélhessen. A mennyiben tehát 1. rendű alperes, férjének ezt a végrendeleti intézkedését elfogadta, már most sem azzal a kifogással nem élhet sikeresen, hogy a neki örökségképen rendelt vagyon megélhetésére nem elegendő, sem azt nincs jogosítva követelni, hogy a felperesnek örökségkép rendelt ingatlan jutalékokra özvegyi haszonélvezeti joga megítéltessék ; minélfogva elsőrendű alperes a birtokba bocsátásra és az elvont hasznok megtérítésére helyesen köteleztetett.