Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

65 nált eszközökkel, megmutatták, hogy a váltó alatti talpfára a lemezek elhelyezését 1897 szept. 24-én miként teljesítették és ez megfelelt azon módnak, mely a tanúvallomásokban le van irva. A mérnökszakértők szerint azon mód, melyet a szemle alkalmával jelen volt munkások mutattak, mint mely móddal a kicserélés a szóban forgó esetben történt, nem felel meg a szabályos eljárásnak és pedig azért nem, mert ók az emelőrud vasas végét nem a sintalp alá, hanem a sinkorona alsó felületéhez illesztették : nem alkalmaztak talpfák közt elhelyezett alátett tuskót, hanem e helyett a kicserélt talpfát követő talpfára helyezett kalapácsot használták alátételül, mely részben kis mérete, részben pedig amiatt, hogy élei letompítva vannak, biztos alátételül nem szolgálhat. Az emelőrud ezen elhelyezése mellett biztos alátámasztással nem birt és oly magas helyzetbe jött, hogy nem a szokásos reánehézkedéssel, hanem a munkásnak felkapaszkodásával volt csak kezelhető. A szakértők a talpfa s lemezek kicserélésének szabályos módját leírván, ily munka végrehajtására kellő gyakorlattal biró 4 munkás elegendő, továbbá oly munkások, kik a vaspályán hosszabb idő óta foglalkoznak hasonló munkákkal, ismerik a leirt szabályos eljárást ; végre, hogy az emelő rudnál szükséges alátett tuskó nem szerszám, hanem az bárhol könnyen beszerezhető. A balesetnek tehát a szakértők véleménye szerint oka az volt, hogy felperes és munkatársai a lemezek kicserélése körül szabályellenesen jártak el, jóllehet a lemezek kicserélésének szabályos módját oly munkásnak, mint felperes, ki saját előadása szerint 25 évig a vasút szolgálatában állott, tudnia kellett. Felperes testi sértését saját hibája okozta, ekként alperes vaspályatársulat az általa okozott károkért nem felelős, miért is felperest kártérítésre alapított keresetével el kellett utasítani. (1900 szeptember 27. 5090. sz. a.) A pécsi kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét a per főtárgyára nézve helybenhagyja. (1900 deczember 10. 2781. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes kárkövetelési joga megállapíttatik és az elsőbiróság utasittatik, hogy a kártérítés miségére, mennyiségére s a perköltség viselésére is kiterjedő uj ítéletet hozzon. Döntvénytár. III. f. XXIV. 5