Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

59 anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a Szent-József pusztai kőbányának felperes részére átadására az esztergomi érsekséget is ez idő szerint kötelezte, illetőleg ezt az átadást széküresedés esetére és az érsekutóddal szemben is már most hatályosnak kimondotta, épen ezért a beavatkozó felülvizsgálati kérelmének e részben helyet kellett adni, a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával e részben felperest keresetével ez idő szerint elutasítani kellett. Áttérve felülvizsgálati kérelmére, ebben felperesnek* az a kérelme, hogy alperes és a beavatkozó a kereset értelmében és az összes költségben marasztaltassék ; azonban az ez iránt felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállható alappal. . . . Az első tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint felperes kereseti kérelme az volt, hogy alperes úgyis mint az esztergomi érsekség képviselője az A. a. haszonbérleti szerződés teljesítéseképpen köteleztessék a Nyergesujfalu község határában levő vörös és fehér márványbányákat, továbbá Nyergesujfalu, Süttő és Taracs község határában fekvő fehérmárvány bányákat és az ugyanott levő fehér műkőbányákat, továbbá a Nyergesujfalu, Süttő és Tardos község határában fekvő fehérmárvány bányákat neki átadni, ezt a keresetét pedig felperes a felebbezési biróság Ítéleti tényállása és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint változatlanul fentartotta, mégis azzal és csak azzal az eltéréssel, hogy utóbb megjelölte neki átadandó gyanánt a Szent-József pusztai kőbányát mint olyant, mit alperes az illető kőzetek kiaknázására másnak haszonbérbe adván felperestől elvont, továbbá reá mutatott arra, hogy a Nyergesujfalu község határában az érseki uradalmi birtokon van egy mivelés alatt nem levő márványbánya, amit felperes birtokban nem tart, azt azonban felperes, hogy ezt alperes vagy más az illető kőzetek kiaknázására tényleg használja, vagy hogy felperest alperes annak birtokbavételében bármiként akadályozta, nem is állította. Az A. alatti haszonbérleti szerződést mint haszonbérbe adó az alperes nem saját személyében, hanem mint az esztergomi érsekség javadalmasa kötötte meg ; továbbá az A. alatti szerződés szerint a bérlemény tárgya nem az alperesnek magánvagyona, hanem az esztergomi érsekség javadalma ; következésképen nem